Mi jöhet még? Börtön?

Egyre kevésbé kételkedem abban, hogy Szlovákia a korlátlan lehetőségek (és a korlátoltak – tisztelet a kivételnek) országa, ahol az alkotmány értelmében mindenki egyenlő, de vannak egyenlőbbek, akik bármit tehetnek büntetlenül. Lophatnak, rabolhatnak milliárdos vagyonokat, meghurcolhatnak, terrorizálhatnak ártatlan embereket, semmibe vehetik a törvényeket. Ez utóbbit ki más, mint Ján Mikolaj oktatásügyi miniszter erősítette meg a Szlovák Televízió vitaműsorában. Az értelmetlen és blőd hazafiassági törvény bajnoka kijelentette, hogy akár az iskolaigazgatók székébe is kerülhet, ha nem tartják be a hazafiassági törvényt.

Nem tudom, Ján Mikolaj hol él, hogyan vezeti tárcáját, ugyanis Szlovákiában az alap és középiskolák igazgatása a helyi és a megyei önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Egyedül ők nevezhetik ki az iskolaigazgatókat pályázat útján és ők is hívhatják vissza. Ha tehát valaki ezen igazgatók széklábait fűrészeli, az nyilvánvalóan törvénysértést követ el. Úgy látszik azonban, hogy Szlovákia egyre inkább a gyászos bolsevista diktatúra szintjére süllyed, ahol a hatalom bármit elkövethet. Alkalmasint semmibe veheti, megszegheti a saját törvényeit is. Jogtalanul elmozdíthat bárkit az állásából, esetleg börtönbe is zárhatja, ha neki nem tetsző cselekedetre vetemedik. Hogy ez törvényellenes? Egy diktatúrában ki törődik ezzel.

Ha már itt tartunk, akkor Mikolaj elvtársnak a hazafiassági törvény végrehajtási rendeletének kidolgozásához lenne néhány kiegészítő javaslatom. A törvény szigorú betartásának felügyeletére ajánlanám az ŠtB. egykori embereit. Ők aztán igazán értik a dolgukat, hogyan kell valakit móresre tanítani és van belőlük éppen elég, akár az államigazgatásban is. Az iskolai tanítás, önkormányzati ülés és ehhez hasonló események végén pedig kötelezően eljátszhatnák az Internacionálét. A falakra kötelezőn kifüggeszthetnék az ötágú vörös csillagot és a sarlót kalapáccsal. Még pénzbe sem kerülne, csak elő kellene őket venni a kormánypártok kelléktárából.

Palágyi Lajos, Albár