2010. február 25. csütörtök, 19:00
MIKLÓSI PÉTERBetartván múlt heti ígéretem, mely szerint kézcsók az összes párt jobb meg bal kacsójára, és szurkapiszkáimban kivonulok a nagypolitikából (hogy meddig bírom, kérdés), ma mindenesetre a köröttem dühöngő kütyümánia személyes aspektusáról szólok. Ugyanis régimódi tollforgató lévén nemcsak szövegszerkesztőt s válltáskában hordozható számítógépet nem használok, hanem maroktelefonból sem az érintőképernyős, WC-n is internetezésre alkalmas bunkofont, hanem csak a legegyszerűbb piros gomb, zöld gomb típusú lapul a zsebemben. Olyan, amellyel telefonálni lehet és nem fontoskodva a világot megváltani! Ennyiből talán már kiviláglott, hogy mind a mai napig örökíróval dolgozom meg kopogós írógéppel, úgy, mint valaha mindenki még a Bill Gates előtti időkben…