TALLÓZÓ
KRÓNIKA
Sorra kerülnek ki a magyar feliratok a marosvásárhelyi közintézményekre. A Maros megyei kórház és a kormánybiztosi hivatal, a prefektúra is kihelyezte a magyar és román nyelvű táblákat – írta a Krónika kolozsvári napilap. Húsz év után először került magyar nyelvű felirat Marosvásárhelyen a Maros megyei prefektúra épületére. A „kétnyelvűsítést” évekkel ezelőtt Bárczi Győző korábbi és jelenlegi alprefektus kezdeményezte, ám kísérlete eddig alprefektus kollégája ellenkezésébe ütközött. Bárczi Győző a Krónikának elmondta, hogy a magyar nyelvű tábla kifüggesztését a megyei kormánybiztos, Marius Pascan prefektus is támogatta, míg a korábbi években az akkori alprefektus, Zamfira Pora alprefektus akadályozta meg. Az utóbbi napokban több, a Maros megyei önkormányzat hatáskörébe tartozó intézmény, köztük a megyei kórház homlokzatára is felkerült a magyar nyelvű felirat. Ezzel szemben ígéretük ellenére sem cseréltek „cégért” a lakosság-nyilvántartási hivatal és a sürgősségi kórház illetékesei. A lap értesülései szerint a sürgősségi kórház igazgatója a napokban kiteteti a kétnyelvű táblákat, a lakosság-nyilvántartási hivatalban viszont valószínűleg igazgatóváltás miatt késik a magyar és román nyelvű táblák kihelyezése. (mti)
ROMANIA LIBERA
Újra elkezdhetik az aranykitermelést a 2000-ben történt tiszai ciánszennyezést okozó gyár helyszínén, a romániai Nagybányán, miután egy orosz tulajdonban levő vállalat környezetvédelmi engedély kibocsátását kérte a román hatóságoktól – adta hírül a Romania libera. A bukaresti újság szerint az egykori Aurul vállalat helyszínén levő gyár a leggazdagabb orosz üzletember, a Forbes magazin szerint 9,5 milliárd dollárra becsült vagyonnal rendelkező Mihail Prokhorov tulajdonába került. A Polyus Gold nevű vállalat a román hatóságoktól környezetvédelmi engedélyt kért a termelés elindítása érdekében. Calin Crisan, a Máramaros megyei környezetvédelmi őrség vezetője a lapnak elmondta: nem lehetetlen, hogy az oroszok megkapják az engedélyt, de ehhez teljesíteniük kell az európai kitermelési szabványokat, mivel ciántechnológiát akarnak alkalmazni. A lap szerint az orosz vállalat beruházási terve hasonlít a Verespatakon tervezett aranybánya-beruházáshoz, amit számos romániai és külföldi civil, tudományos szervezetek, egyházak és a politikusok egy része is ellenez – olvasható a Romania liberában. (mti)