Kétéves a független Koszovó

MTI-HÁTTÉR

A nyugati adományozók – köztük az Európai Bizottság, egyes EU-tagállamok, az Egyesült Államok – egyre intenzívebben próbálják elérni, hogy a túlnyomórészt albánok lakta ország ne függjön a külföldi segélyektől, és lépjen föl határozottabban a szegénység, a bűnözés és a korrupció ellen.

Az elmúlt tíz évben négymilliárd euró segélyt nyelt el az alig 11 ezer négyzetkilométernyi egykori dél-szerbiai tartomány. A külföldi adományok teszik ki a GDP 15 százalékát. Ahmet Shala, a koszovói kormány pénzügyminisztere elmondta, Pristina további segítségért fog folyamodni, hogy betömje az idei költségvetésben tátongó lyukakat. A nyugati országok azonban szeretnék, ha Koszovó elkezdené egy életképes gazdaság kiépítését.

A koszovói gazdaság nem képes elég bevételt termelni a kormány számára, és arra sem alkalmas, hogy felszívja a munkaerőpiacra évente belépő nagyjából 30 ezer fiatalt. Koszovó kétmilliós lakosságának csaknem fele 18 éven aluli. A 24 évnél fiatalabb munkaképesek 70%-a állástalan. Sokan ezért Nyugat-Európában próbálanak szerencsét. Zömük két-háromezer eurót is fizet az embercsempészeknek, hogy eljusson az ígéret földjére.

Hajredin Kuci koszovói miniszterelnök-helyettes azt mondja, Koszovónak még 3-5 évig szüksége lesz külföldi segélyekre a gazdaság fellendítéséhez.

A függetlenség kikiáltása óta az ENSZ 192 tagállamából 65 ismerte el az önálló Koszovót. Szerbia azzal, hogy a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult – állásfoglalást kérve arról, a terület kiválása összhangban van-e a nemzetközi joggal – lelassította az államelismerés folyamatát; míg a függetlenség első évében 54 ország ismerte el Koszovót, a másodikban mindössze tizenegy. A pristinai kormány ráadásul továbbra sem ellenőrzi Észak-Koszovót, a volt tartomány területének nagyjából 15%-át, ahol egy tömbben él a 120 ezres koszovói szerbség fele.

Az albánok és a szerbek közötti feszültség és a burjánzó bűnözés elriasztja a külföldi befektetőket. Noha még mindig 10 ezer NATO-katona ügyel a rendre és az EU igazságügyi missziója keretében kétezer rendőr, ügyész és bíró dolgozik Koszovóban, az Európai Bizottság legutóbbi jelentése alapján az ország továbbra is a szervezett bűnözés melegágya.

Ha nem érvényesül a joguralom, a tisztségviselők visszaélnek a közpénzekkel, nem lesz jól működő gazdaság, egészséges gazdaság híján pedig nem lehet felvenni a harcot a bűnözéssel, és a kör bezárult – vázolta a helyzetet Engjellushe Morina, egy koszovói civil szervezet vezetője.

Több mint tíz évvel azután, hogy a Szerbia elleni NATO-bombázás nyomán a szerb haderő kivonult Koszovóból, a terület abban reménykedik, hogy ásványkincseinek – a gazdag lignit-, ólom-, cink- és nikkelkészleteknek – kiaknázása jelentős lökést adhat a gazdasági növekedésnek, de ehhez is jelentős befektetésekre lesz szükség.