Amerikai tiltakozások a szlovák nyelvtörvény ügyében
MTI-HÁTTÉR
A legfrissebb felszólalást az egyik vezető amerikai magyar szervezet, az Amerikai Magyar Szövetség (AHF) tette: levélben sürgette Hillary Clinton amerikai külügyminisztert, hogy nyíltan és egyértelműen fejezze ki aggodalmát az „elfogadhatatlan” szlovák nyelvtörvény miatt. Az AHF szerint a nyelvtörvény nemcsak jelentős békétlenséget szült Szlovákiában, hanem a NATO egységét is fenyegeti a két tagországa közötti feszültség fokozásával, az Egyesült Államok eddig mégis erőtlenül reagált az ügyben. Ezért Frank Koszorús társelnök a levélben azt javasolta Clintonnak, vesse fel a nyelvtörvény elfogadhatatlanságának kérdését Szlovákia előtt.
Az Amerikai Magyar Koalíció (HAC), az amerikai magyarság másik befolyásos szervezete szeptemberben úgy tájékoztatta az MTI-t, több szervezettel azon dolgozik, hogy a washingtoni képviselőház erőteljes hangon ítélje el a szlovák nyelvtörvény módosítását.
Max Teleki HAC-elnök kifejtette: egyeztetéseket folytatnak a kongresszus vezetésével, többek között a képviselőház demokrata frakciójának vezetőjével és a külügyi bizottság elnökével. Azt mondta, Szlovákia magatartása elfogadhatatlan egy NATO- és EU-tagállam részéről, elítélése nemcsak azért amerikai érdek, mert általános emberi jogi kérdésről van szó, hanem mert Pozsony többoldalú nemzetközi szerződéseket sértett meg.
Az amerikai Lantos Alapítvány – a Tom Lantos néhai amerikai magyar politikus szellemi örökségét ápoló intézmény – októberben felszólította Szlovákiát, hogy vonja vissza a „helytelen és diszkriminatív” nyelvtörvényt. Állásfoglalása szerint „az erősen korlátozó és büntető jellegű” nyelvtörvény elfogadásával Szlovákia újabb aggasztó lépést tett a türelmetlenség és a diszkrimináció irányában.
Benjamin Cardin szenátor, az amerikai Helsinki Bizottság elnöke decemberben első ízben irányította rá a figyelmet a washingtoni törvényhozásban a szlovák nyelvtörvény kérdésére, illetve a Magyarország és Szlovákia közötti feszült viszonyra, amelyet rendezni kell.
A szenátor felhívta a figyelmet: „számos tényező, illetve fejlemény nyomán olyan benyomás alakult ki, hogy a szlovák kormány bizonyos mértékben ellenségesen viszonyul a magyar kisebbséghez”; az államnyelvtörvény módosítása súlyos aggodalmakat keltett abban a vonatkozásban, hogy a magyar kisebbség magyar nyelvhasználatát indokolatlanul és igazságtalanul korlátozhatják.
Cardin szenátor, amikor december elején Washingtonban Bajnai Gordon miniszterelnökkel találkozott, arról beszélt: helyteleníti azt, ami Szlovákiában a nyelvtörvénnyel kapcsolatban történik. Szerinte nem helyes az EBESZ alapértékeivel, normáival szemben cselekedni. Közölte, az ügyet szóvá teszi a szlovákoknak és nemzetközi fórumokon is, „a témát napirenden fogják tartani”.
Dennis Kucinich kongresszusi képviselő január végén a szlovák nyelvtörvény végrehajtásának átgondolását kérte a Robert Fico kormányfőnek írott levelében. Az ohiói politikus kifejezte mély aggodalmát a „nem demokratikus” nyelvtörvény végrehajtási rendelkezései miatt, amelyek sértik a véleménynyilvánítás alapvető szabadságjogát, a sikeres demokráciák alappillérét. Kucinich szerint a törvény a nyelvek közötti egyenlőtlenséget kodifikálja, aláaknázza a régóta egymás mellett élő szlovákiai népek egyenlőségét.
A szenátor reményét fejezte ki: Fico mindent megtesz azért, hogy Szlovákiában mindenki azonos törvényi védelemben részesüljön, és hogy Szlovákia teljesítse az EU alapjogi chartáját, amely szerint bármilyen hátrányos megkülönböztetést be kell tiltani, amelynek alapja nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai jellemzők vagy nyelv.