2012. május 25. péntekMa: Orbán (HU), Urban (SK)Holnap: Fülöp (HU), Dušan (SK)« Küldj képeslapot!
Peking legrégibb katolikus templomába, a Hszüanvumen katedrálisba az éjféli misére alig lehetett bejutni

Cikk a nyomtatott kiadásból Majmolás vagy ártatlan kíváncsiság a „kínai karácsony”?

Cikk küldése ismerősnekCikk nyomtatása

Kína egyre nagyobb nyitottságával elkerülhetetlenné vált, hogy a nyugati divat, a szokások – így az ünnepek – betörjenek az országba. Az újév „közös”, még ha a Gergely-naptár szerinti szilveszteri óévbúcsúztatás Kínában még meg sem közelíti a holdújév, a hagyományos tavaszünnep köszöntését.

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

A karácsony azonban vitákat vált ki kínaiak és nyugatiak között. „Nincs joguk a karácsony lemásolására” – vélik a keresztény külföldiek, akik bírálják azokat, akik számára az ünnep nem több a díszes külsőségeknél és az ajándékozásnál.

Az utazás, az idelátogató turisták, a média, az internet, mind-mind közelebb hozta Kínához az európai, az amerikai, a keresztény kultúra legkülönbözőbb elemeit. Térhódításuk egészséges, vagy egészségtelen voltáról pedig Kínában újra és újra vitáznak, ahogyan az idén is téma volt a „kínai karácsony”.

A „szóváltás” a különböző internetes fórumokon idén inkább a kínaiak és a külföldiek között éleződött ki. A Nyugat értelmetlen, sőt bántó „majmolásától”, az ajándékozás, az öröm érzését adó ünnep kisajátíthatatlanságáig, sokféle vélemény jelent meg. A külföldiek kifogásolják a tudatlanok által szórakozássá leminősített, kommercializált „ünneplést”, míg a kínaiak egy része azzal védekezik, hogy ártatlan, és a mások iránti figyelmességet hangsúlyozó együttlét lehetőségét látja az ünnepben.

A karácsony a kínaiak számára megnyerő külsőségei idén felvetettek olyan gondolatokat is, hogy a hagyományos kínai ünnepek rögzült szokásait is lehetne kicsit módosítani: az evésre fókuszált ünneplés helyett sokan elegánsabb ajándékozást, meghittebb hangulatot szeretnének.

A kelet-pekingi „nők utcájánál” idén már nemcsak a fővárosban élő külföldiek vásároltak, hanem sokkal inkább a kínaiak alkudtak a hamisítatlan kínai árukra. Voltak talán, akik úgy gondolták, ha már a világ nagy részét sikerült elárasztaniuk ezernyi karácsonyi kellékkel, akkor ők maguk miért ne élvezhetnék azokat? A toronyházak ablakaiban már egy héttel karácsony előtt is lehetett látni a színesen villódzó fenyők árnyékát.

Dél-Kína városaiból ugyancsak „karácsonyi hangulatról” érkeztek hírek. Az üzletekben, plázákban dominánsan a „Nyugat ünnepének” dekorációit lehetett látni, a bolti pénztárosok Mikulás-sapkában kezelték a pénztárgépet, az éttermekben, a szupermarketekben karácsonyi zene szólt, és az emberek karácsonyi ajándékokat vásároltak.

Kínában hivatalosan mintegy 70 millió protestáns gyakorolja hitét, és csak a kínai fővárosban több mint 80 ezer katolikus van. Országosan a számukat 12-14 millióra teszik. Kínában eddig több mint ötvenmillió bibliát nyomtattak és a hetvenes évek végétől évente 600 keresztény templom épült. Ebből következően természetesen nemcsak „műkedvelők” a kínai karácsonyozók, hanem ahogyan a világban másutt, úgy itt is keresztények milliói ünnepelték Jézus születését, a Megváltó eljövetelét.

Peking legrégibb katolikus templomába az éjféli szentmisére szintén alig lehetett bejutni. A Hszüanvumen katedrális, a pekingi katolikus egyházmegye déli temploma előtt a rendkívüli hidegben, a fagyos szélben is kisebb tömegnyi kínai nézte a kivetítőkön a szertartást. Az MTI tudósítója a helyszínen a katolikus szentmise – külsőségeit tekintve – némileg sajátos kínai vonásaival is szembesült. Ilyen volt például, amikor a püspök jókívánságait és bejelentését, hogy távozáskor mindenki kap egy bibliát, a padsorokban állók megtapsolták, vagy amikor a mise végeztével a templomi hangszórókból felcsendült a White Christmas Bing Crosby-szám.