Főtitkárt választ(ana) az ET
KÁRPÁTI JÁNOS – MTI
A strasbourgi székhelyű Európa Tanácsot azért hozták létre 1949-ben, hogy emelje a kontinens országaiban a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának színvonalát. Magyarország volt az első, amely az úgynevezett keleti blokkból – még 1990-ben – tagjává vált a szervezetnek. Jelenleg 47 tagállama van, beleértve Oroszországot és a kaukázusi országokat is. Az ET égisze alatt működik az Emberi Jogok Európai Bírósága, ahová azok fordulhatnak, akik szerint megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt jogaik valamelyikét, és saját hazájukban eredménytelenül kimerítettek minden jogorvoslati lehetőséget.
Az ET jelenlegi főtitkárának, a brit Terry Davisnek az utódját a tagországbeli kormányokat képviselő Miniszteri Bizottság ajánlása alapján két jelölt – Thorbjorn Jagland, a norvég parlament munkáspárti elnöke, valamint Wlodzimierz Cimoszewicz baloldali lengyel szenátor – közül választhatja ki a Parlamenti Közgyűlés, amely a tagországok parlamenti képviselőinek csoportjaiból tevődik össze.
Eredetileg két további pályázó is volt, a magyar liberális Eörsi Mátyás és a belga kereszténydemokrata Luc Van den Brande személyében. Őket azonban a Miniszteri Bizottság tavasszal kihúzta a listáról, egy olyan korábbi állásfoglalásra hivatkozva, mely szerint kívánatos lenne, hogy a főtitkárnak kormányfői vagy miniszteri tapasztalata legyen. Jagland és Cimoszewicz is betöltött egy időben miniszterelnöki posztot. A Parlamenti Közgyűlés sérelmezte a Miniszteri Bizottság eljárását, és egyes vélekedések szerint nem biztos, hogy eredményes lesz a szűkített listáról való választás. A napirendben mindenesetre két időpontot is megjelöltek a szavazásra: ha holnap délelőtt nem sikerül főtitkárt választani, akkor szerdán újra próbálkozhatnak.
A Parlamenti Közgyűlés nyári ülésszakának napirendjét egyébként az emberi jogok európai helyzetéről szóló, kétévenként tartott átfogó vita uralja. Felszólal az ülésszakon Mary McAleese ír elnök és Borut Pahor szlovén kormányfő.
Elképzelhető, hogy a Parlamenti Közgyűlés helyreállítja Fehéroroszország megfigyelői jogállását, amelyet 1997-ben függesztettek fel.
Holnap nyitják meg az Európa Tanács székházában azt a fotókiállítást, amely magyar kezdeményezésre, osztrák és német közreműködéssel a határnyitás 20. évfordulójának állít emléket.



