FIGYELŐ

Riport az 1989-es határnyitásról

Hosszú riportot közölt az 1989-es osztrák–magyar határnyitásról a Die Presse című osztrák napilap szombati számában, egy héttel az akkori sajtó bevonásával rendezett esemény 20. évfordulója előtt. Miért kétszer omlott le a vasfüggöny, először 1989. május 2-án és másodszor június 27-én? – tette fel a szerző a kérdést, kortársakkal és szemtanúkkal folytatott beszélgetésekben keresve rá a választ. Egy beton emlékmű áll Sopron és az ausztriai Szentmargitbánya (St. Margarethen) között a határ nyomvonalán ezzel a felirattal: „Ezen a helyen vágta át Alois Mock osztrák és Horn Gyula magyar külügyminiszter 1989. június 27-én az úgynevezett vasfüggönyt.” A két külügyminiszter valóban átvágta a vasfüggönyt 1989. június 27-én, csakhogy hat kilométerrel nyugatabbra, Kelénpatak (Klingenbach) közelében. Az emlékmű helyén Mock és Horn csak a 15. évfordulón állt együtt – olvasható a riportban. A keleti tömb legkésőbb 1985 márciusától, amikor Mihail Gorbacsov lemondott az SZKP főtitkári tisztégéről, megszűnt tömb lenni – idézte fel saját emlékeit egy keletnémet kortárs, aki sok honfitársához hasonlóan maga is kísérletet tett arra, hogy 1989 júliusában a zöld határon át Magyarországon át Ausztriába, s onnan Nyugat-Németországba jusson. Miközben 1989-ben Lengyelországban kerekasztal-tárgyalások kezdődtek, és Magyarországon Pozsgay Imre népfelkelésnek nevezte az 1956-os eseményeket, Kelet-Németország agóniába süppedt. A „végek kezdete” volt 1989, a kommunizmus végének, Európa megosztottsága végének, a hidegháború végének és még sok más végnek a kezdete, a legnépszerűbb kezdet ezek között az osztrák–magyar határon húzódó vasfüggöny felszámolásáé – állapította meg a szerző. (MTI)