Januártól Csehország irányít
MTI-HÁTTÉR
Prága felkészülését mindazonáltal több előre nem látható tényező nehezítette, mindenekelőtt az új uniós reformszerződés életbe lépése körüli bizonytalanság, illetve az EU-val szembeni kétkedés (euroszkepticizmus) látványos jelenléte a cseh nagypolitikában.
Eredeti tervek szerint a reformszerződés a féléves cseh elnökséggel nagyjából egy időben lépett volna életbe, márpedig a dokumentum alaposan átalakítja az unió működését, benne rangos helyen az elnök(ség)i rendszert. Így a cseh kormánynak sokáig egyszerre kellett készülnie arra, hogy a szerződés hatályossá válik, illetve arra, hogy marad a régi rendszer. A júniusi írországi népszavazás után vált egyértelművé, hogy az utóbbi forgatókönyv lesz realitás.
A legutóbbi uniós csúcstalálkozó döntéseinek következtében azonban a cseh elnökségnek egyik feladata éppen az lesz, hogy folytassa a korábban abbamaradt készülődést a szerződés végrehajtására, melyre a brüsszeli remények szerint legfeljebb egyéves csúszással, 2010 elejétől kerül sor. Nem könnyű feladat, mert a szerződés ugyan világosan magában foglalja a döntéseket elvi szinten, de azok gyakorlati érvényesítésének részleteit még nem dolgozták ki.
A cseh kormány már korábban összeállította elnökségi prioritásait, amelyeket – mint mindig, most is – behatárol az uniós kalendárium, mindenekelőtt a júniusi európai parlamenti választás, valamint az Európai Bizottság mandátumának közelgő (jövő őszi) lejárata. Erre az időszakra esik egyebek között a 2004-es keleti EU-bővítés ötéves évfordulója is, május elsején. A további bővítés előkészítése kiemelt prioritása a következő fél évnek, csakúgy, mint az EU és keleti partnerei (köztük Ukrajna és más volt szovjet tagállamok) kapcsolatainak intézményesítése.
Az új amerikai vezetés és az EU közti kapcsolatfelvétel ugyancsak a cseh irányítású hat hónap feladata. Barack Obama leendő elnök várhatóan csúcstalálkozó keretében találkozik uniós kollégáival.
Brüsszelben sokan már előre megbélyegzik a cseh elnökség teljesítményét egyes politikai erők euroszkepticizmusa és olyan hátrányok miatt, mint az euróövezeti tagság hiánya, illetve a késlekedés a reformszerződés ratifikálásával (Írország és Lengyelország mellett már csak Csehország nem erősítette meg a dokumentumot, amelyet egyébként elsőként a magyar Országgyűlés hagyott jóvá). Sokak szerint gyengíti Prága pozícióját az is, hogy elődjéhez, a látványos eredményeket felmutató francia elnökséghez kellene felnőnie. Mindezt tetézi a folytatódó nemzetközi pénzügyi válság és az ismét kiújult közel-keleti feszültség.
Utóbbihoz kapcsolódik, hogy éppen Prága tervezte egy EU–Izrael és egy EU–palesztin csúcstalálkozó megrendezését. Kérdés, hogy ezt a tervet hogyan befolyásolják a helyszíni fejlemények.
A tavaszi elnökségek már-már hagyományos feladatává válik az orosz gázszállítások esetleges fennakadása miatti aggodalmak eloszlatása. Az ismét elindított orosz–ukrán gázárvita miatt Prágának is készülnie kell arra, hogy választ adjon az Ukrajnának szánt orosz gázszállítások esetleges szüneteltetése miatti uniós gondokra. Az energiabiztonság fokozása is kiemelt törekvése a cseh elnökségi félévnek. Napirenden szerepel a téma az uniós külügyminiszterek hamarosan sorra kerülő informális találkozóján is.
Megkezdődik a következő hónapokban az uniós költségvetési szerkezet átalakításáról szóló vita is. A 2013 utáni hétéves büdzsé kialakítása már a következő elnökségi hármas, köztük Magyarország feladata lesz.
Az EU fővárosában némi kétkedéssel, de alapvetően jóindulattal néznek a cseh elnökség elébe. Kevesen gondolják úgy, hogy Prága belebukhat a feladatba, de annak sem örülnének, ha az uniós ügyek késnének az irányítás bizonytalankodása miatt.
Az új EU-tagállamok közül elsőként Szlovénia bizonyította, hogy képes megfelelni az elnökség bonyolult feladatának. Most Csehországon a sor, utána pedig – 2011 elején – Magyarország következik. Így magyar szempontból többszörösen fontos tapasztalatokat hozhat a cseh félév, függetlenül attól, Prágának mennyire eredményesen sikerül teljesítenie.