FIGYELŐ

Óraszámok és tanulási szokások

Magyarországon – a 4. osztályos természettudományos oktatás kivételével – minden vizsgált területen csökkentek az óraszámok az elmúlt négy évben – olvasható a nemzetközi TIMSS-vizsgálat magyar összegzésében. A magyar diákok kimagaslóan szerepeltek a felmérésen. A TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study) felmérésének célja, hogy a 4. és a 8. osztályos diákok matematikai és természettudományi ismereteit vizsgálva képet adjon a tanítási-tanulási szokásokról. Tavaly az 59 ország és 8 kiemelt oktatási rendszer 425 ezer tanulójának részvételével végzett felmérésben a magyar diákok mindenhol a legjobb harmadban végeztek. A legnagyobb változás a 8. osztályos természettudományos oktatásban ment végbe, ahol a fizika, a biológia és a kémia tárgyakban 44 órával csökkent az éves órakeret. A 4. osztályban a matematika és a természettudományok oktatására fordított idő lényegesen elmarad – előbbiből 34, utóbbiból 13 órával – a felmért országok átlagától. A jó eredményt elért országok óraszámai sokszor nagymértékben haladják meg ezeket az adatokat. Egy szingapúri vagy angol 4. osztályos diák évente 91, illetve 73 órával tanulja bővebb időkeretben a matematikát. Hasonló a helyzet a nyolcadik osztályban is: a magyarországi 99 órás keret a legalacsonyabb az átlagnál jobban teljesítő országok között. A természettudományos tárgyakat tekintve az általános, illetve integrált tanterv esetében akár alacsony éves óraszám mellett is folyhat eredményes oktatás. A kutatók vizsgálták a tankönyv használatát és a házi feladatokat is. A negyedik évfolyamban jó eredményt elért országok tanárai a matematika és természettudományos oktatásban a tankönyvre mint elsődleges forrásra támaszkodtak. Magyarországon a matematikaoktatásban nagyobb mértékben csökken a tankönyvek elsődleges forrásként való használata a 8. osztályban – 55 százalékos –, de a 4. évfolyamban 77 százalékos. A házi feladattal kapcsolatos szokások eltérőek voltak: a magyar tanulók terhelése alacsonyabb, mint a legtöbb államban. A természettudományok esetében a magyar diákok többsége (55-60 százaléka) – az angolszász, a japán, a koreai, a cseh és szlovén diákokhoz hasonlóan – kevés időt tölt leckéje elkészítésével. A hagyományos természettudományos oktatást folytató országokban – Magyarországon is – főként az elméleti oktatást és az ahhoz kapcsolódó ismeretek elsajátítását helyezik előtérbe, kisebb hangsúlyt fektetnek a megismerés gyakorlati formáira. Ezekben az országukban negyedikben alacsony azon diákok aránya, akik az órákon – önállóan vagy kiscsoportokban – rendszeresen kísérleteznek, s a tanárok által végzett kísérletek megfigyelése is csak nyolcadikban jellemző. (mti)