ÉVFORDULÓ
Az aradi vértanúk napja
1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 honvédtábornokát, Pesten Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. A szabadságharc leverése után az osztrák kormány bosszúért lihegett, és példát akart statuálni. A leszámolás már a fegyveres harcok során elkezdődött. Báró Julius von Haynau táborszernagy, osztrák császári főparancsnok kiáltványban tudatta, hogy aki a magyar kormánnyal és a hadsereggel kapcsolatban állt, büntetésre számíthat. A tárgyalások sorrendjét a „bűnösség” foka határozta meg. Először Pesten Batthyány Lajos, Aradon a honvédsereg önálló seregtestet vezénylő főtisztjeinek pere folyt. Batthyányt 1849 januárjában letartóztatták, az olmützi törvényszék ítélte – felsőbb utasításra – kötél általi halálra. Esetében a bíróság a Bécsben hozott szabályt is megsértette, a felelősségre vonás csak az 1848. október 3., tehát az Országgyűlés feloszlatása után elkövetett cselekményekre vonatkozhatott volna, s Batthyány ekkorra lemondott tisztségéről. Haynau október 5-én erősítette meg az ítéletet. Aradon a 13 tábornokot és egy ezredest szeptember 26-án ítélték halálra mint felségsértőket és lázadókat. Ezt Haynau szeptember 30-án hagyta jóvá, de Gáspár Andrásnak, Ferenc József volt lovaglómesterének ítéletét börtönre változtatták. A kivégzéseket október 6-ára, a bécsi forradalom és Latour hadügyminiszter nép általi kivégzésének évfordulójára időzítették. Batthyány előző éjjel nyakon szúrta magát, és bár életét megmentették, nem lehetett felakasztani. A helyi parancsnok „porra és golyóra” változtatta az ítéletet, ami miatt Haynau idegrohamot kapott. A gróf nem engedte, hogy bekössék a szemét, és maga vezényelt tüzet a katonáknak, utolsó szavai így hangzottak: „Allez Jäger, éljen a haza”. Aradon ugyancsak október 6-án végezték ki a 13 honvédtábornokot: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Lahner Györgyöt, Lázár Vilmost (ő csak ezredes volt, de a köztudat őt is tábornokként tartja számon), Leininger-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt. Október 6-a azóta a magyar nemzet gyásznapja, bár hivatalosan csak 2001-ben nyilvánította azzá a kormány. (mti)