Összemosások
MOLNÁR NORBERT
Lapunk másfél hete azt írta, etikai szempontból megkérdőjelezhető dolgok történnek egy kft., nevezetesen a komáromi Ganador Kft. háza táján, amely magyarországi cégeknek intéz szlovák rendszámot az autóikra, hogy ne kelljen magas adót fizetniük Magyarországon, mert Szlovákiában kedvezőbbek a viszonyok. Azért is pikáns mindez, mert a kft. tulajdonosa, Szabó Zoltán egyben egy alapítvány ügyvezetője is, amely alapítvány több száz milliós támogatást kapott a magyar államtól, miközben a kft. alighanem éppen a magyar költségvetést rövidíti meg adószázezrekkel. Bónuszként: a kft. székhelye az alapítvány székhelye is.
Nem írtuk azt, hogy aki ilyet művel, bűncselekményt követ el. Ezt nem is tudjuk megítélni, hiszen Magyarországon még nem zárult le a nyomozás, amely abban az ügyben folyik, mely magyar cégek használnak szlovákiai rendszámot. Véleményünk szerint a „rendszámbizniszben” utazók inkább kihasználják a magyar jogrend kiskapuit, amiért nem feltétlenül ők hibáztathatók. Mi csupán egyetlen eset etikai síkjára mutattunk rá, s kontextusba helyeztük. Nem szólítottuk meg a magyar Miniszterelnöki Hivatalt sem, Daróczi Dávid kormányszóvivő magától reagált az MTI-nek, közölve, hogy cikkünk alapján vizsgálatot indítanak a Selye János Egyetemért Alapítványnál (pedig mi a Ganador Kft.-ről írtunk). Ezek után hiába próbáltunk meg kicsikarni egy értelmes mondatot is a kormányszóvivőből, nem reagált, csupán az irodája küldött egy rövid állásfoglalást, amelyben közölték: a vizsgálat lezárult, minden rendben. Ehhez mindössze néhány napra volt szüksége a hivatalnak. Amikor a múlt héten ismételten foglalkoztunk az üggyel, s azt forszíroztuk, miért nem válaszolnak az érintettek néhány olyan kérdésre, amely némileg tisztázhatja a bonyodalmakat (pl.: az alapítvány kuratóriuma nem tartja-e etikátlannak Szabó Zoltán ügyletelését, miért elég egy becsületszó milliós kérdéseknél, mivel is foglalkozik a Ganador Kft. stb.), a magyar kormányszóvivő egyszerűen azt mondta: lapunk összemos két ügyet. Pedig ezeket a kérdéseket nem a magyar kormánynak tettük fel, tehát érthetetlen, hogy Daróczi miért nyilatkozta ezt az MTI-nek. Érintettnek érezte magát? Miért nem a Selye János Egyetemért Alapítvány kuratóriuma érezte magát érintettnek? Szabó miért nem akart válaszolni kérdéseinkre? Ehelyett Bauer Edittel, az alapítvány igazgatójával egyetemben semmitmondó, a lényeges kérdéseket megkerülő nyilatkozatot juttatott el hozzánk.
És főleg: ha minden rendben volt Szabó ügyleteivel, akkor miért döntött a Pro Selye Universitas alap úgy, hogy felbontja a szerződést Szabó cégével?
Szóval: mit is mostunk össze? Pontosabban: ki mosogat itt?