Éles vita a Vajdaság miatt

FAZEKAS LÁSZLÓ/MTI

Az egyetlen szerb autonóm tartomány új statútumának tervezete, amelyet az országos és tartományi szinten meghatározó pozícióban lévő Demokrata Párt készített elő, lényegében nem változtat a Vajdaságnak a szerb alkotmányban meghatározott helyzetén – nem adhat neki nagyobb önállóságot –, de szimbolikus előírásaival növelheti a vajdaságiak öntudatát. Ez önmagában elég volt ahhoz, hogy a szerb ellenzék, elsősorban a Vojiszlav Kostunica volt miniszterelnök által vezetett politikai erő és szoros szövetségese, az Új Szerbia „árulást!” emlegessen, s azzal vádolja a demokratákat, hogy destabilizálni akarják az országot.

A tervezetben, amelyet az újvidéki parlament – a demokraták és szövetségeseik döntő fölénye miatt – minden bizonnyal simán elfogad őszi ülésszakán, tartományi kormányról és miniszterekről esik szó, miközben eddig a Vajdaságnak csak végrehajtó tanácsa és különböző reszortokért felelős tartományi titkárai voltak. Az újvidéki parlament a jövőben tartományi törvényeket hoz, a kormány pedig rendeleteket.

Az új helyi alaptörvény szabályozza a vajdasági ombudsman, valamint a tudományos és művészeti akadémia helyzetét is. Kimondja, hogy a Vajdaság a Szerb Köztársaságon belüli autonóm tartomány, amely lakosainak különleges nemzeti, történelmi, kulturális és egyéb sajátosságai alapján jött létre, s vált többnemzetiségű, többkultúrájú, többvallású demokratikus európai régióvá.

A statútumnak a szerb nacionalistákat „erősen zavaró” részei közé tartozik az a megállapítás is, hogy a Vajdaság parlamentje – amely a szerb alkotmány megszabta keretek között tevékenykedik – átmenetileg szabályozhatja azokat az országos hatáskörbe tartozó kérdéseket is, amelyekről még nem született köztársasági törvény. Ezután tartományi szinten kell határozni a tervezet szerint a mezőgazdasággal, a víz- és erdőgazdálkodással, a területfejlesztéssel, a turizmussal, a környezetvédelemmel, a foglalkoztatással, a közlekedéssel, az oktatással, a sporttal, a kultúrával, a tudománnyal, az egészségüggyel és a társadalombiztosítással, a tömegtájékoztatással összefüggő kérdések zöméről.

A javaslat szerint a nemzeti kisebbségeknek – szerzett jog alapján – biztosítani kell, hogy létszámarányosan lehessenek jelen a tartományi irányító szervekben és szervezetekben. Az újvidéki parlamenten belüli külön testületként létrejön a nemzeti és nemzetiségi közösségek tanácsa is, amelynek felét a többségi szerbséghez tartozók, másik felét pedig a kisebbségi képviselők alkotják.

A nacionalistaként emlegetett szerb pártok által hevesen támadott demokrata tervezetet már felkarolta a vajdasági parlament elnökét is adó Vajdasági Magyar Szövetség, a demokratákhoz szorosan kötődő G 17 Plus párt, a liberálisok s minden más, a tartományi parlamenti többséghez tartozó politikai alakulat. A legerősebb szerb ellenzéki erő, a radikális párt még nem mondott véleményt róla.