TALLÓZÓ

MLADÁ FRONTA DNES

Koszovó elszakadása Szerbiától alapvető befolyással volt a jelenlegi grúziai helyzetre – állítja a cseh államfő. Václav Klaus a Mladá Fronta Dnesben, a szerkesztőség e-mailben feltett kérdéseire élesen elítélte Grúzia Dél-Oszétia elleni támadását, az ottani civilek lemészárlását, valamint a masszív orosz ellentámadást is. A cseh elnök elutasította, hogy párhuzamot vonjanak a Varsói Szerződés tagállamai hadseregeinek 40 évvel ezelőtti csehszlovákiai bevonulása és a mai grúziai helyzet között. A kaukázusi fejlemények mélyen nyugtalanítanak – szögezte le Klaus, aki most első ízben mondott véleményt a grúziai eseményekről. „Határozottan elítélem a Dél-Oszétia elleni grúz támadást, a térségben élő civilek meggyilkolását és az orosz hadsereg masszív bevetését. Szomorú vagyok, hogy megint nem vették figyelembe a valóságot, újra bizonyos mítoszteremtés folyik, valakik újra figyelemelterelő játékot folytatnak ezzel a tragikus helyzettel, amely a Kaukázusban élő emberek milliói számára tragikus. Az áldozatok az egyszerű emberek és nem a politikusok” – fejtette ki Klaus, akit az elmúlt napokban bírált a cseh sajtó amiatt, hogy nyilvánosan nem foglalt állást a grúziai eseményekkel kapcsolatban. „Nem szeretnék a divatos árral úszni, hogy Grúzia aranyos, Oroszország pedig rossz” – reagált az államfő a Rádio Česko adóban. Leszögezte: a helyzetet egy mondattal nem lehet megmagyarázni, hosszabb anyag elkészítésére eddig nem volt ideje. Klaus az interjúban elhatárolta magát a lengyel, az ukrán és a balti kollégáktól, akik Tbiliszibe utaztak és közös nyilatkozatban Grúzia mihamarabbi NATO-tagsága mellett érveltek, nehogy az ismét az orosz agresszió céltáblájává váljon. „Az az álláspont, melyet négy kollégám – a balti országok elnökei és a lengyel elnök is – fejtett ki nyilatkozatában, nem egyezik az én véleményemmel” – hangsúlyozta Klaus. A Mladá Fronta Dnesnek adott válaszaiban Klaus elutasította a grúziai események összehasonlítását Csehszlovákia Varsói Szerződés általi lerohanásával 1968 augusztusában. „Ezt nem lehet összehasonlítani. Csehszlovákia akkor nem támadta meg Kárpátalját, a megszállás nem volt válasz a támadásunkra. Dubček nem volt Szaakasvili” – magyarázta a cseh államfő. Alexander Dubček 1968-ban Csehszlovákia Kommunista Pártjának első titkára volt, a Varsói Szerződés katonai akciója a „prágai tavaszként” ismert reformmozgalmat törte derékba. Klaus ezzel Topolánek miniszterelnök és Schwarzenberg külügyminiszter állásfoglalásaitól is elhatárolta magát. (mti)