Ficóból nem lesz szalonna
MOLNÁR IVÁN
Mi a különbség az olimpiát a saját fasiszta eszméinek a propagandájára felhasználó második világháborús Németország és az ötcsillagos játékokat megrendező mai Kína között? A válasz minden józanul gondolkodó ember számára egyszerű: semmi. Kína is keményen elnyomja a legalapvetőbb emberi jogokat, koncentrációs táborokat tart fenn, és az állam érdekeire hivatkozva képes az orránál fogva vezetni az egész világot. Az olimpiai megnyitó során a legdurvább sztálini trükkökkel próbálták meg elkápráztatni a világot, miközben a legenyhébb kritikát is keményen megtorolják. A magukat nyugati demokráciáknak nevező országok politikusainak egy része közben a sportra hivatkozva ugyanolyan lelkesen tapsol a kínai diktátoroknak, mint korábban a fasiszta Németországnak.
Evés közben jön meg az étvágy – a régi igazságot e héten Vlagyimir Putyin orosz kormányfő elevenítette fel. Valószínűleg már régen fúrta az oldalát, hogy míg a szomszédos Kína elvtársai módszeresen irtják a tibeti és az ujgur kisebbséget, ő a csecsen konfliktus óta egyetlen tömeggyilkos akció alá sem kanyarította a nevét. A kínai olimpiai megnyitó után azonban már képtelen volt visszafogni magát. Az oroszbarát dél-oszét szeparatistáknak köszönhetően, akik korábban folyamatosan támadták a grúz területeket, az elmúlt egy hétben ő is „nosztalgiázhatott”. Tény, hogy a folyamatosan provokált grúzok vesztették el az idegeiket, a visszavágásért azonban Sztálin sem szégyenkezne, hiszen az orosz „humanitárius beavatkozásnak” köszönhetően több ezer ártatlan ember halt meg. Putyint a támadásnál a kínai olimpiai megnyitón éneklő kislányok is inspirálták. Míg a pekingi megnyitón a kínai Jang Pchej-ji hangját hallhattuk, a színpadon a szintén kínai, ám a rendezők szerint bájosabb Lin tátogott. A grúz konfliktusban Putyin énekelt, a tátogást pedig a jelenlegi köztársasági elnökre, Dmitrij Medvegyevre hagyta. Hogy melyik orosz politikus bájosabb, az már ízlés dolga.
A kínai és az orosz elvtársakat követően a hét harmadik „sztárja” Robert Fico szlovák kormányfő. Legalábbis az orosz média számára. Fico ugyanis e héten még a hagyományosan oroszbarát volt szovjet közép-ázsiai köztársaságok keménykezű diktátorait is megelőzte az orosz beavatkozás ajnározásában. Az orosz média szerint egyedül a szlovák kormányfő állt ki az orosz érdekek mellett, azt állítva, hogy az országukat védő grúzok az agresszorok. Ficót persze nem ítélhetjük el, hiszen csak azon szlovák történelmi hagyományokra épít, amelyek a lakosság egy jelentős részének a körében mindig is népszerűek voltak. A második világháborúban Szlovákia az egyik leghűségesebb csatlósa volt Hitlernek, a háború után pedig élen jártunk a sztálini Oroszország ajnározásában. Mi változott mára? Nos, Ficót figyelve semmi: éljenek a kínai és orosz elvtársak, éljenek a tömeggyilkosok!