Késés miatt is jár a kártérítés

Alaposan átalakíthatja a légitársaságok eddigi gyakorlatát egy bírósági döntés, mely szerint a légi utasoknak nemcsak akkor jár kártérítés, ha törlik a járatukat, hanem akkor is, ha a repülő három óránál többet késik. A légitársaságok eddig vitatták ezt, és késésért nem fizettek kártérítést. Az ítélet szerint azonban az utasok jogosan kérik a 250–600 euró közötti kártérítésüket. Ez azonban megdrágíthatja a repülőjegyeket is.

SZABÓ LÁSZLÓ

Az utasok azért fordultak a németországi Amtsgericht Köln, azaz a kölni elsőfokú bírósághoz, mert a Lufthansa járata több mint 24 órát késett, azonban a légitársaság nem fizetett kártérítést, csupán az utasok ellátásának, szállásának költségét állta. A légitársaság érvelése szerint a 2005. február 17-én életbe lépett uniós szabály csak akkor ír elő kártérítési kötelezettséget, ha az utas túltöltés (owerbooking) miatt nem fér fel a repülőgépre, illetve ha törlik a járatot (kivéve azokat a rendkívüli, azaz „vis major” eseteket, amelyek előre nem láthatók, vagy a légitársaság nem tudja befolyásolni – ilyen az időjárási körülmény, a sztrájk, a terrorfenyegetettség is).

A légitársaságok eddigi gyakorlata is hasonló volt, a késéssel kapcsolatos kártérítési igényekre azt válaszolták az utasoknak, hogy csak azokat a költségeket térítik meg, amelyek a késés miatt keletkeztek – étkezés, szállás, italfogyasztás –, és azt is csak egy bizonyos összegig. Kártérítést csak járattörlésre (kivéve a vis major eseteket, valamint azokat a törléseket, amelyekről az indulás előtt legalább 14 nappal értesítették az utast) és túlfoglalások miatt fizettek.

A mostani bírósági ítélet alapján akkor is jár a kártérítés, ha az utas az eredeti időpontnál három vagy több órával később ér a célállomásra. A kártérítés összege annak függvénye, hogy milyen messze van célállomás, legkevesebb 250 eurót kaphat az utas, a legnagyobb összeg pedig 600 euró. A kártérítést mindig az utas kapja, még akkor is, ha a repülőjegyet más vagy egy cég vásárolta.

A légitársaságok szerint nagyon pontatlan az uniós szabályozás, ezért minél előbb módosítani kell. Erre az izlandi vulkánkitöréskor tapasztalt káosz világított rá. Az uniós törvényben ugyanis csak annyi szerepel, hogy járattörléskor a légitársaságnak kell fizetnie az utasok ellátását, szállását, távközlési költségeit. Akkor azonban több napra leállt a légiközlekedés Európa felett, és sok utas egy hétre is külföldön ragadt. A pontatlan szabályozás miatt az utasok a légitársaságtól követelték az egyhetes szállásköltséget és az összes olyan, külföldön felmerülő költséget, amely belefér az törvényben is kötelezővé tett asszisztencia (segítségnyújtás) körébe. Azt azonban mindenki elismerte, hogy nem a légitársaság hibája, hogy kitört a vulkán, és ezért nem velük kellene megfizettetni az összes költséget. Sok utas pedig még vissza is élt a törvény okozta zavarral: amint megtudták, hogy törölték a járatukat, abban a hitben, hogy az összes költséget a légitársaság fizeti, azonnal egy ötcsillagos hotelbe költöztek az addigi kétcsillagosból, és az éjszakánkénti 280 eurós árat a légitársasággal akarták megfizettetni. Ezt azzal tetézték, hogy a luxuséttermekben fogyasztott ételek és méregdrága borok árát is kérték a légitársaságtól. Ezt azért is tehették meg, mivel a törvény nem ír elő korlátozásokat, napi limiteket, és azt sem, hogy az utast is terheli a kár enyhítése.

Éppen ezért önthet tiszta vizet a pohárba az a kezdeményezés, amely pontosítaná a most még homályos rendelkezéseket, és azt is törvénybe foglalná, hogy késéskor is jár a kártérítés. Az EP képviselői éppen a napokban kérték az Európai Bizottságot, hogy tegye hatékonyabbá a panaszbejelentést, és lépjen fel a tisztességtelen árképzés ellen. S ezek az új szabályok már ne csupán a légi, de a busz-, hajó- és vonatközlekedésre is érvényesek legyenek.

Címkék 

Ajánló