Amatőr csillagászból jeles tudós

OZOGÁNY ERNŐ

Valójában a csillagászattal kezdődött minden, csak a későbbiek folyamán kapcsolták össze ezt a tudományos tevékenységet az időjárás megfigyelésével, ennek nyomán annak előrejelzésével is.

Magyarországon az alapokat a zseniális csillagász, Hell Miksa rakta le, aki 1776-ban megtervezi az egri, 1780-ban a budai, 1792-ben a gyulafehérvári csillagvizsgálót, irányítja ezen intézmények építési munkálatait, beszerzi a megfigyelésekhez szükséges műszereket, valamint kiképezi azok személyzetét. Szervezői zsenijének köszönhetően kialakul egy országos hálózat, amely komoly tudományos megfigyelésekre és felfedezésekre képes. Sajnos a pénzhiány miatt a következő évtizedekben sorra zárják be kapuikat, az utolsót, a budai csillagvizsgálót az osztrák hadsereg robbantja fel a tragikus 1849-es évben, a szabadságharc bukását követően, így az ország csillagda nélkül maradt.

De a reformkor, a magyar törénelem legdicsőbb korszakainak egyike, amelynek legfőbb jellemzője volt, hogy a köz iránt érzékeny főurak és értelmiségiek nem azon törték fejüket, hogyan tudnak a közösből minél többet megszerezni maguknak, hanem azon munkálkodtak, hogy ki tud többet adni népének, nem múlt el nyomtalanul: nemzetépítő gondolatuk a későbbi nemzedékekben is követőkre talált. Ennek szép példája Konkoly-Thege Miklós élete és tevékenysége, aki matőr csillagászból lett Európa egyik legjelesebb tudósa, a magyar földmágnességi megfigyelések és az időjárás-kutatás megalapítója.

Pesten született 1842. január 20-án, viszont gyermekkorának nagy részét a család ógyallai birtokán töltötte. Iskoláit magánúton végezte, érettségi vizsgáját követően, tizenhat éves korában először a pesti, majd a berlini egyetemen tanult. Itt a kor jeles tudósa, Johann Franz Encke volt rá hatással, aki a csillagászat felé irányította a figyelmét. Az ő unszolására határozza el, hogy családi birtokán csillagvizsgálót rendez be magának. Persze komoly tudósként nem rohant fejjel a falnak: előzőleg végigjárta Európa legfontosabb csillagvizsgálóit, hogy tapasztalatokat gyűjtsön magának. Ennek köszönhető, hogy hazatérve 1871-ben ógyallai kastélyának nappalijában egy korszerű távcsövet szerelt fel. Hamarosan rájött, komoly megfigyelésekhez jóval nagyobb műszerekre lesz szüksége. Amikor beszerezte másfél tonnás távcsövét, rájött, ennek mozgatásához már kupolát kell építenie. Így született meg kora legkorszerűbb csillagdája. Ekkor még csak saját gyönyörűségére figyelte a bolygókat és a csillagokat. Megfigyeléseit le is fényképezte, amivel osztatlan sikert aratott a külföldi szaklapokban is. A kezdetektől tudta, nem érdemes elszigetelten dolgozni, ezért felvette a kapcsolatot a külföldi intézményekkel. A birtokához tartozó hatalmas erdőben vendégei számára vidám vadászatokat rendezett, amelyek hamarosan Európa közkedvelt helyévé tették Ógyallát a világ csillagászai szemében, akik nagy örömmel tettek eleget Konkoly-Thege meghívásainak.

A magyar tudós több érdekes megfigyelést tett az Andromeda csillagkép felfedezése idején, amelyekről cikkeket is közölt a német szaklapokban, továbbá a Jupiter vörös foltjairól, valamint az 1909-10-ben megjelent Halley-üstökösről. A világon az elsők között volt, akik színképelemzéseket készítettek az égitestekről, közöttük a már említett Halley-üstökösről.

Aránylag korán elismerték tevékenységének jelentőségét: a Magyar Tudományos Akadémia 1876-ban levelező, 1884-ben tiszteletbeli tagjának választotta. Az angol Királyi Csillagvizsgáló Társaság 1881-ben vette fel tagjainak sorába.

Nem elégedett meg saját tudományos eredményeivel, másokat is példája követésére buzdított. Neki köszönhető, hogy 1878-ban felépült a kalocsai, 1881-ben a herényi, 1886-ban a kiskartali csillagvizsgáló, amivel Hell Miksa egykori tevékenységének méltó folytatójává vált. Ha csak ennyit tett volna, már legjelentősebb tudósaink között lenne a helye.

Viszont ő emellett az elsők között ismerte fel az időjárás-kutatás jelentőségét és az előrejelzés fontosságát a mezőgazdaság számára. Ebben az időben a világ fejlettebb részén egyre inkább szaporodtak az időjárás-kutató állomások, amelyek hamarosan szervezetbe tömörültek, hogy akár az egész földrészre kiterjedő előrejelzéseket tudjanak adni. Konkoly-Thege Miklós ugyancsak bekapcsolódott ebbe a tevékenységbe, csillagvizsgálója mellett meteorológiai megfigyelő központot rendezett be, ugyancsak saját költségén állította fel a földmágnességi megfigyelő állomást, amely a mai napig nemzetközileg elismert tevékenységet folytat.

Nagy gondot fordított a fiatal szakemberek képzésére. Birtokán hónapokat, sokszor éveket töltöttek el legtehetségesebb tanítványai, akik közül érdemes kiemelni a nemzetközi hírnévre szert tett Kövesligethy Radót. Ugyancsak nagy gondot fordított a csillagvizsgáló személyzetének, a műszakiaknak, műszerkészítőknek a folyamatos képzésére.

1890-ben kinevezték az Országos Meteorológiai Intézet igazgatójának, ebben a feladatkörben megszervezte azt a hálózatot, amely napjainkig sikeresen működik.

Az általa elvetett mag egyre terebélyesebb fává nőtt, így egy idő után el kellett gondolkodnia, hogy halála után csak akkor tud az általa alapított intézményrendszer fennmaradni, ha állami kézbe kerül. A kilencvenes évek folyamán több ízben felajánlotta csillagvizsgálójának államosítását, amelyre 1899-ben került sor. Ezzel egykori magánállomása állami intézménnyé vált.

Az Országos Meteorológiai Intézet igazgatójaként felépíttette az intézmény Kitaibel utcai székházát, miközben saját kutatásait sem hagyta abba. Hatvankilenc évesen, 1911-ben vonult nyugdíjba. Ezt követően, 1916. február 17-én bekövetkezett haláláig csillagászattal töltötte az idejét.

Már életében is elhalmozták elismerésekkel: a vaskoronarend lovagjává ütötték, megkapta a Ferenc József-rend középkeresztjét és számos más kitüntetést.

Reneszánsz érdeklődésére jellemző, hogy több területen is megcsillogtatta tehetségét: az egyetem befejezése után hajóskapitányi és hajósgépészi vizsgát is tett, zeneműveket komponált, sőt megzenésítette Jókai Mór Milton című drámáját.

Az első világháborút követően birtoka és csillagvizsgálója is Csehszlovákiához került, a kor egyik legjelentősebb intézményeként. A múlt század hetvenes éveiben eredeti csillagvizsgálóját lebontották, egy korszerűbbet építettek a helyére. Már akkor is tiltakoztak a szlovákiai környezetvédők az ipartörténet egyik jelentős emlékének megsemmisítése ellen. Így aztán a közelmúltban eredeti formájában újjáépítették Konkoly-Thege Miklós egykori megfigyelő állomását.

Szellemi hagyatékát napjainkban két országban is ápolják: az általa lerakott alapokon tevékenykedik a budapesti Csillagászati Kutató Intézet, a meteorológiai hálózat, egykori földmágnességi állomása a szlovákiai geofizikai kutatások legfőbb központja. Emlékére nevezték el a Konkoly kisbolygót, a szlovák Konkoly-Thege emlékérmet, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgálóját.

Az egész világból csodájára járnak e nagyszerű magyar elme tudományos hagyatékának, ógyallai csillagdája az amatőr és hivatásos csillagászok Mekkájává nőtte ki magát.