A Ford T-modell atyja

OZOGÁNY ERNŐ

Az általa emlegetett Joe a magyar hagyma fővárosában, Makón 1881. február 3-án szegényparaszt családban született, Galamb József és Putnoki Erzsébet második gyermekeként. Alap- és középiskoláit szülővárosában végezte, majd a szegedi fa- és fémipari iskola látogatója, majd a budapesti állami felsőipari iskola hallgatója lesz. Tanulmányai befejeztével a diósgyőri vasgyárban helyezkedik el. Csakhogy ő autót szeretne tervezni, emiatt átlép az aradi Magyar Automobil Rt. a későbbi híres MARTA gyárba. Hamar tudatosítja: el kell mennie Németországba, hiszen egyrészt a jármű német találmány Nikolaus August Ottónak, Carl Friedrich Benznek, Gottlieb Daimlernek és Wilhelm Maybachnak köszönhetően, másrészt épp az említett feltalálók üzemeiben gyártják a legtöbb korabeli autót. Tervezői tevékenységére felfigyelt a Magyar Automobil Rt., amely háromszáz koronás ösztöndíjban részesítette. Németországi vándorlásainak utolsó állomása a majna-frankfurti Adler gépkocsigyár, ahol már közvetlen kapcsolatba kerül későbbi tervezési feladataival. Itt értesül arról, hogy 1904-ben Saint Louisban autó-világkiállítást rendeznek. Minden megtakarított pénzét a hajójegyre költi, emiatt amint megérkezik New Yorkba, azonnal állást kell vállalnia. Annyi pénzt keres, hogy eljut a világkiállításra. A korabeli autócsodák teljesen lenyűgözik. A clevelandi Stearn´s Automobile Companynél helyezkedik el, ahol porlasztó (karburátor) készítését bízzák rá. Munkája közben tökéletesen megtanul angolul, ami lehetővé teszi számára, hogy tervezői állást vállaljon. Ekkor már megteszi a döntő lépést: egy kisfogyasztású, egyszerű, olcsón előállítható autót tervez. Már csak egy lépés hiányzik, de a véletlen ezúttal is a segítségére siet: 1905-ben meglátogatja egy detroiti barátját. Itt ismerkedik meg egy kis autógyártó üzem tulajdonosával, Henry Forddal. Az amerikai eredetileg egy autógyár konstruktőre volt, ám főnökeivel összeakadt a bajsza, mivel nagyfogyasztású luxusjárműveket tervezett, ezért kilépett a vállalattól. Galamb Józsefnek sikerült meggyőznie újdonsült ismerősét, hogy tévúton jár, a kevés, méregdrága jármű nagy hasznával szemben az olcsó gépkocsi kis haszna sokkal többet fial. Ford hitetlenkedésére megmutatta neki saját terveit, így lett a kisüzem tervezője, ahol egy honfitársa, Farkas Jenő, valamint Childe Wills munkatársa lett. Már az első ötlete meggyőzte a cégtulajdonost, hogy igazi kincsre lelt: Galamb felajánlotta, hogy megtervezi a szerszámgépeket. A Ford gyár ugyanis kész alkatrészekből szerelte össze járműveit. Mondani sem kell, hogy a saját kivitelezésű alkatrészekkel igazán versenyképessé vált a gyár. A Galamb eredeti tervei által elkészített első kisfogyasztású autó, a Ford T-modell 1908-ban született meg, amely hamarosan nagy népszerűségre tett szert, olyannyira, hogy becenevet is kapott: Thin Lizzynek keresztelték el, ami magyarul nagyjából Bádog Bözsit jelent. Volt ebben némi gúny is, ugyanis a gépkocsi rendkívül egyszerű szerkezetű, minden kényelmi berendezést nélkülöző volt, a göröngyös utakon szinte kirázta az utasok lelkét, de nagyon olcsó volt. Azok is megengedhették maguknak, akik korábban álmodni sem mertek gépkocsiról. Be is indult a termelés. Olyannyira, hogy miközben az ellenlábasok néhány száz autót gyártottak évente, a Ford művek már elérték a bűvösnek számító tízezres határt. Ugyancsak kevéssé tudott technikatörténeti érdekesség, hogy az ellipszisbe zárt kalligrafikus Ford márkajel is Galamb József leleményességének gyümölcse.

A múlt század első évtizedének végére kiderült, hogy nem tudják kielégíteni a rohamosan növekvő igényeket. Ekkor Fordnak mentő ötlete támadt: már 1870-ben bevezették a chicagói húsfeldolgozók a szalagmunkát. Rájött, megsokszorozható a termelés, ha egy-egy munkás csak egyetlen részfeladatot végez, ebben az időben viszont minden gépkocsit önálló szerelőbrigád rakott össze. Hogy mekkora újdonságnak számított az ötlet, mi sem bizonyítja jobban, hogy Charlie Chaplin világhírű filmet készített belőle Modern idők címen. A gyártósorok gépeit is Galamb József tervezte. 1911-ben indult be a termelés, ebben az évben a hihetetlennek tűnő százezer darabot gyártottak a Bádog Böskéből. Galambnak nem volt nyugta: újabb fejlesztésekkel elérte, hogy hat év múltán már egymillió gépkocsi gördült le a gyártó szalagokról évente! Galamb addig fejlesztette a gyártósorokat, hogy a múlt század húszas éveinek elejére a gyár termelése elérte a bűvös kétmilliós határt, amit még napjainkban is csak néhány világcég tud túlszárnyalni. A T-modellt 1927-ig gyártották, összesen tizenhét és fél millió darabot adtak el belőle. Hogy milyen szívós jármű volt, annak fényes bizonyítéka, hogy az ezredfordulón is több mint százezer üzemképes példány volt belőle!

Galamb Józsefnek volt még egy korszakalkotó újítása: 1917-ben megtervezte a bolygóműves Fordson traktort. Az első világháború alatt katonai megrendeléseken is dolgozott, tengeralattjáró-keresőt, harckocsikat és repülőgép motorokat is tervezett.

Henry Ford igazi kincsként bánt Galamb Józseffel, nemcsak véleményét kérte ki minden kérdésben, de anyagilag is megbecsülte: ugyanannyi fizetést adott neki, mint amennyit az USA elnöke keresett.

Galamb József sikerei csúcsán sem feledkezett meg szülővárosáról: 1921-ben százezer koronás ösztöndíjat alapított tehetséges diákok támogatására. Rendszeresen hazalátogatott, viszont a második világháború újra elvágta szülőhazájától. Közben egyre komolyabb gyomor- és szívbántalmak gyötörték, ami miatt 1944-ben orvosa tanácsára nyugdíjba vonult Hetvennégy éves korában, 1955. december 4.-én hunyt el az általa világhírűvé tett Detroitban, a korabeli autógyártás fővárosában.