Ortutay Gyula-centenárium
MTI–ÚJ SZÓ
Megkoszorúzták Ortutay Gyula (1910–1978) néprajztudós síremlékét születésének 100. évfordulóján, szerdán a Kerepesi temetőben Budapesten, délután pedig emlékülést tartottak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE).
Az Ortutay Gyula, az ELTE egykori rektora, igazgatója, egyetemi tanára síremlékénél elhelyezett koszorúkon az ELTE Bölcsészettudományi Karának Néprajzi Intézete, valamint az egyetem rektora és szenátusa felirat olvasható. Az emlékülést Hudecz Ferenc rektor nyitotta meg, beszédet mondott Hiller István oktatási és kulturális miniszter. Andrásfalvy Bertalan Ortutay öröksége címmel, Voigt Vilmos Ortutay Gyula az ELTE Néprajzi Intézetében címmel tartott előadást az ELTE Központi Épületében. Az ELTE BTK Folklore Tanszékén Dezső Tamás dékán leplezte le Ortutay Gyula fejszobrát, a Néprajzi Intézet Könyvtárában fénykép- és dokumentum-kiállítás várja az érdeklődőket. Az ELTE BTK kari tanácstermében Erdélyi Zsuzsanna emlékezett a néprajztudósra, majd levetítették a Magyar Televízió 1975-ben sugárzott kétrészes Ortutay-portréfilm egyes részleteit.
Szegeden csütörtökön rendeztek emlékülést, Szabadkán pedig szintén tegnap 18 órai kezdettel nyílt emlékező fényképkiállítás a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar kiállítótermében. Az említett intézményeken kívül a Magyar Tudományos Akadémia, a Néprajzi Kutató Intézet, a Magyar Néprajzi Társaság és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat is megemlékezik a centenáriumról.
Ortutay Gyula (Szabadka, 1910. március 24. – Budapest, 1978. március 22.) állami díjas művelődéspolitikus, néprajztudós, akadémikus fiatalon részt vett a baloldali fiatal értelmiségiek mozgalmában – itt kezdődik a Radnóti Miklóssal való szoros barátsága is. Radnóti, aki utolsó verseit az ún. Bori noteszába jegyezte, épp őrá hivatkozva, neki címezve hagyta hátra e jegyzettömbjét, melybe a következőket írta: „Ez a jegyzőkönyvecske Radnóti Miklós magyar költő verseit tartalmazza. Kéri a megtalálót, hogy juttassa el Magyarországra, Ortutay Gyula dr. egyetemi magántanár címére...”
Ortutay egyik szervezője volt a Magyar Történelmi Emlékbizottságnak. 1945 után a Magyar Központi Híradó Rt. elnökévé nevezték ki, 1947–1950 között vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. 1957–1963 között az ELTE rektoraként, 1967-től haláláig az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának igazgatójaként dolgozott. Kiváló néprajztudós volt, főként a folklórt, ezen belül a népmesét és a népballadát kutatta, Európa-szerte ismert folklorisztikai iskolát alapított. Ő volt a főszerkesztője az Ethnographia című folyóiratnak és a Magyar Néprajzi Lexikonnak, 1949–1978 között pedig elnöke a Magyar Néprajzi Társaságnak. Legismertebb szakmunkája a Székely népballadák, a Kis magyar néprajz és A magyar népművészet.