Vulkáni kalapok

ÖSSZEFOGLALÓ

A chilei partoktól 4000 kilométerre fekvő sziget a világ talán legelszigeteltebb ember lakta területe. Hatalmas távolságok választják el a szárazföldtől, a legközelebbi lakott sziget 2000 kilométerre található tőle. A Manchester Egyetem és a University College London kutatóiból álló csapat úgy véli, a kalapokat egy ősi vulkántól görgették le és abból is származnak. A szakembereket egy balta, egy út és egy régi vulkán vezette el a megoldáshoz. A moainak nevezett kőszobrok vörös kalapjait a sziget polinéz lakói faragták legalább ezer évvel ezelőtt. Colin Richards és Sue Hamilton brit régészek egyfajta kirakós játékként oldották meg a különös szobrok hasonlóan különös fejfedőinek az eredetét. A kirakós darabjai közt található egy balta, egy út és egy ősi vulkán. „Tudjuk, hogy a kalapokat egy vörös vulkáni salak porral sűrített cementből készült úton görgették végig” – mondta Richards. A több tonnás kalapokat egy korábban még nem tanulmányozott „szent” bányából kitermelt vulkanikus kőzetből faragták ki, majd miután a fent említett úton végiggörgették, elhelyezték a szobrok tetején. A hogyan és a miért jelenleg is ismeretlen. Hamilton szerint a kalapok a vezetők által viselt, a hatalmat szimbolizáló különleges hajfonatot igyekeznek ábrázolni. A tény, hogy míg közel 1000 szobrot találtak a szigeten, addig mindössze 70-75 kalapot fedeztek fel, szintén arra utal, hogy a faragványokra a hatalom szimbólumaként tekintettek. Ezek elkészítése és feljuttatása a három emelet magas házakkal vetekedő szobrok fejére nem akármilyen munka lehetett. A törzsfők azonban igen heves vetélkedésben voltak egymással, ezért valószínűleg nem volt drága számukra, hogy nagyobb munkaerőt áldozzanak akár egy ilyen szimbolikus tárgy elkészítésére is. A kalapoktól nem messze egy tökéletes állapotban fennmaradt baltát találtak, ami a tudósok szerint egy ősi áldozat része lehetett. „A kalapokat láthatóan gondosan helyezték el, minél közelebb kerülünk a vulkánhoz, annál nagyobb a számuk. A polinézek élőlényként tekintettek a tájra, és miután kifaragták a köveket, hitük szerint szellemek költöztek a szobrokba” – állítja Richards. „Megpróbáljuk meghatározni a legkorábbi szobrok korát. Az újabb felfedezések akár újraírhatják Polinézia történetét is” – jegyezte meg a tudós. A Húsvét-szigeten egyébként több száz moai álll. (SG NatG)