A füleki vár őrzője
Agócs Attila reméli, a vár méltó szerepet kap a város életében(Szekeres Éva felvétele)
SZÁSZI ZOLTÁN
Füleken él és dolgozik. Olyan munkát végezhet, ami érdekli. Ásatáson dolgozik, pályázatot ír, szervez, leltárban kutat, intézkedik.
Kezdőként mélyvízbe
Amikor három éve átvette a múzeum irányítását, sok dolga akadt. „Szó szerint térdig jártunk a barokk angyalkákban, empír órákban és egyéb értékes tárgyakban az akkor már életveszélyessé nyilvánított raktárainkban, a Vigadó udvarában. Még polcok sem voltak az épületekben” – mondja Attila. „Az állandó kiállítás rekordidő alatt készült el. 2007 októberében léptem be a múzeumba, és azonnal pályázatírásba kezdtem, el kellett készítenem a következő évi kiállítástervet, zajlott a gyűjtemények leltározása. A Bebek-toronyba tervezett kiállítás megrendezésén és a panelrendszer megtervezésén Illés Gábor kollégámmal közösen dolgoztunk, alig három hónapunk maradt erre, hiszen 2008-ban, »vendégségkor«, azaz Nagyboldogasszonykor már nyitottunk is, és azt hiszem a szerény körülmények ellenére sem vallottunk szégyent” – meséli az igazgató.
Várra pályázni
Attila szerint Füleken sokaknak feltűnhet a múzeum viszonylag radikális fejlődése, de kevesen tudják, miből engedheti meg magának mindezt az ország egyik legkisebb, önkormányzati fenntartású intézménye. Két évvel azután, hogy a várat a korábbi kezelőjétől, a közterület-fenntartó vállalattól átvették, megkétszerezték a belépőkből befolyt bevételt. Az így keletkezett többletet építészeti tervek készíttetésére költötték. A további pályázatok írásánál már volt mihez nyúlniuk. Amire csak lehetett, állami vagy uniós támogatást kértek és nagyrészt kaptak is. A füleki vár körüli fejlődés híre a pályázatokat elbírálókhoz is eljutott. A Szlovákiai Múzeumok Szövetségének elnöke, Marta Janovíčková például az idei múzeumi világnap kapcsán az ország múzeumainak helyzetéről nyilatkozva azt mondta: vannak ugyan nehézségeik a hazai múzeumoknak, de vannak feltörekvő intézmények is, mint például a Füleki Vármúzeum. Fontos tényezője a sikernek, hogy 2009-ben már a vármúzeum évi költségvetésének mintegy 40 százalékát tették ki az intézmény bevételei és a pályázatokon szerzett pénzek.
Kevés a szabadidő
A múzeumigazgatónak sok munkája miatt egyre kevesebb ideje marad a családra. Hároméves kislánya most kezdett óvodába járni, felesége is újra tanítani kezdett. „Igyekszünk minden lehetséges időt együtt tölteni a családdal. Sokszor hétvégén is a várban vagyok, Bogi, a kislányunk már szinte otthon van a múzeumban. Feleségemmel közös kedvtelésünkre, a néptáncra és a koreografálásra sajnos újabban alig van már idő. Számtalan terv és elképzelés forog a fejemben” – tette hozzá a fiatal szakember.