Ipolyság madártávlatból a Simonyi Galériában

FORGÁCS MIKLÓS

A galéria termeiben mintegy harminc négyzetméteren látható a több mint száz darabból álló alkotás. A legmagasabb objektum húsz centiméteres. Az épületeket 1:100-hoz arányban kicsinyítette le Pleva János. Az 58 éves férfi egyedülálló modellezői feladatra vállalkozott, úgy döntött, fokozatosan elkészíti Ipolyság minden jelentős épületének kicsinyített mását. A munka még korántsem fejeződött be, de a városközpont több mint nyolcvan százaléka már elkészült az eltelt három és fél év alatt. Az én városom című tárlaton madártávlatból szemlélhetik meg, tanulmányozhatják a látogatók a határváros számtalan szépséget, érdekességeket rejtő történelmi magját. Pálinkás Tibor, a Honti Múzeum és a Simonyi Lajos Galéria szakreferense elmondta, nemcsak a turisták, hanem a helyi lakosok számára is tartogatnak érdekességet a makettek. Jó érzés, amikor a kiállítás megtekintése után egy térképpel a kezükben nekivágnak a városnak az emberek. Az első makett az 1857-ben átadott vármegyeházáról, a jelenlegi városházáról készült el 2007-ben, majd még ugyanabban az évben kiállították a komáromi Duna Menti Múzeumban megrendezett kiállításon, mely a 19. századi Hont vármegyét mutatta be.

Bevallottan nem a dokumentálás volt a célja, azt akarta megmutatni, ahogyan ő látja szülővárosát. A felületes szemlélőnek is feltűnhet a helyenként emberöltőnyi eltérés a valóság és a makettváros között. A tárlat első síkját a jelenleg is létező, felismerhető épületek alkotják. Ezek között a templomok, iskolák, főként a 19. században kezdődő polgárosodás során kialakított stílust jelentő épületek találhatók. A második síkba a már nem létező, lebontott objektumok tartoznak. Olyan, ma már legendás épületek ezek, mint a Winter-ház, a Baráti-ház, az oroszlánfejes ház, a Fő tér udvari házai, az ortodox zsinagóga közelében állt polgárház, melyet a Ladislav Ballek regényből készült film forgatása során gyújtottak fel. Az eltűnt házakat kék tető jelzi.

A harmadik réteget a még nem létező, befejezetlen, vagy élethűen ábrázolt épületek jelentik. Ezek között van a készülő református imaház. Pleva szerint ha valami elcsúfítja a városképet, az nem méltó a megörökítésre, ezért lehagyta például az autóbuszmegállóra toldott emeleti részt, vagy a főtéri park közepén kialakított nyilvános illemhelyet. Egyfajta területrendezési, városszépítési javaslatnak is tekinthetők a makettjei.

Pleva János 1960-tól készít modelleket. Először vasúti terepasztalokkal foglalkozott, de számtalan várat és városrészletet készített már az idők során. Soha nem használ előre gyártott elemet, mindent ő alakít ki kartonból, polisztirolból, falécekből és hulladékanyagból. Műhelyét a bérház alagsorában rendezte be. Régi fényképek, dokumentumok, visszaemlékezések és saját emlékek alapján dolgozik.

A kiállítás szeptember elejéig látható, majd szeptember 23-tól a lévai Barsi Múzeumba költözik és három hónapig látogatható.