Külső megújulás előtt a pozsonyi Szent Márton-székesegyház

LŐRINCZ ADRIÁN

Pozsony/Dunaszerdahely. Felállványozták a főváros egyik domináns történelmi épületét, a Duna partján álló Szent Márton-székesegyházat. A szakértők szerint a tüzetes állagfelmérés után derül ki, milyen mértékű tatarozásra és felújításra lesz szükség.

Az állványzat építése néhány hete kezdődött, s a napokban érte el a nyolcvanöt méteres magasságban lévő aranyozott koronát. A Kárpát-medencében mindössze két olyan szakrális építmény található, melynek tetejét a Szent Korona mása díszíti – a másik az ipolybalogi templom, mely egyben a legrégibb, a mai Szlovákia területén található Árpád-kori templom is egyben. Jozef Haľko, a Pozsonyi Főegyházmegye szóvivője arról tájékozatott, hogy az állásépítéssel egyidejűleg a homlokzaton és a torony borításán néhány kisebb javítást is elvégeznek. „A szakemberek folyamatosan mérik fel a műemléképületen esett károkat, s csak ezt követően derül ki, milyen rekonstrukcióra lesz szükség – közölte. – Megvizsgálják a padlástér és a torony alatti terület állapotát is, ezután kezdődik el a helyreállítás. Egyelőre nem világos, pontosan mennyibe fog kerülni; az viszont biztos, hogy hét hónapon belül el kell végezni a munkálatokat.”

1563 és 1830 között a pozsonyi dóm volt a magyar uralkodók koronázási temploma; ez idő alatt tizenegy királyt és kilenc királynőt koronáztak meg itt. Mai formáját 1877-ben nyerte el, helyén eredetileg román stílusú templom állt. Templomhajóját 1452-ben szentelték fel, majd a XV.-XVIII. században további mellékhajókkal bővítették. Átfogó felújítási munkálatokat utoljára mintegy fél évszázaddal ezelőtt végeztek az épületen. A Szent Márton-székesegyház padlásáról került elő a XII. század derekán keletkezett Pray-kódex, mely egyebek közt a legrégibb összefüggő magyar szövegemléket, a Halotti beszédet is magában foglalta.

A tatarozási munkálatok idején a székesegyház látogatható, közölte a Pozsonyi Főegyházmegye szóvivője.