Kedvez a válság a horgászoknak

ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS

A Duna mente legnagyobb horgászszervezetének vezetői úgy vélik: gyökeres változásokra lenne szükség.

Az öt körzeti alegységből felépülő dunaszerdahelyi sporthorgászszervezet tagjainak számát és az általuk felügyelt vizek kiterjedését tekintve is a nagyobbak közé tartozik. Az idei év elején már több mint 2500 tagot számlált, miközben negyven tavon, valamint a Duna egy szakaszán és az ahhoz kapcsolódó ágvizeken és holtágakon, összességében 365 hektárnyi vízfelületen gazdálkodik. A horgászok számát érdekes módon az orvhalászatról szóló törvény szigorítása „dobta meg”, melynek értelmében ez a tevékenység bűncselekménynek számít, mondta Jaromír Dobre, a szervezet elnöke. Közrejátszott persze a gazdasági válság is: ahogy nő az országban a feszültség, úgy emelkedik a sporthorgászok száma. A képlet egyszerű: a mindennapok problémája elől az ember a természetbe menekül.

Kiszorultak

az orvhalászok

„Rengeteg halat telepítünk minden évben – mondta Tuman László halászgazda. – Tavaly összesen négyszázhatvan mázsa egy-, két- és hároméves pontyot, compót, csukát, süllőt, dévért és kárászt telepítettünk ki vizeinkbe, körülbelül 92 ezer euró értékben. Feladataink közé tartozik a halak mentése is – főképp azokról a helyekről, ahol a gazdasági vagy vízszabályozási tevékenység miatt időről időre leengedik a vizet. Nem könnyű feladat ez, hiszen az esetek többségében nehezen hozzáférhető helyekről van szó. Tavaly mintegy húsz mázsa halat mentettünk így meg; ha nem léptünk volna időben, ez a mennyiség elpusztult, vagy illetéktelen kezekbe került volna.” A szervezetnek ma csallóközi, mátyusföldi, pozsonyi, illetve magyar-, cseh- és németországi tagjai is vannak, akik főképp a halbőség miatt választják ezt a szervezetet.

„Ha több a tag, több halat tudunk telepíteni – magyarázza a dolog „matematikáját” a halászgazda. – A szabályok betartását jelenleg harminc ellenőr felügyeli, telepítéskor viszont két hétig éjjel-nappal vigyáznunk kell a vizeket, hogy távol tartsuk a hálót használó rapsicokat. Négy-öt éve még elég sok illegálisan használt nyakazóháló került elő vizeinkből, az utóbbi években viszont egyre kevesebbet találunk belőlük. Ez azt jelenti, hogy az orvhalászok kiszorultak a Duna ágvizeire.”

Duna menti horgászszövetség alakul?

Talán a halállomány megőrzésénél is bonyolultabb a vízpartok tisztaságának megóvása, mondja Tuman László.

„A fürdőzők által is látogatott tavak partján rengeteg szemét halmozódik fel; még mindig akad, aki a háztartási hulladékot az ágvizek partjára viszi ki, vagy a használt olajat egyszerűen beleönti a vízbe – közli az elnök. – A községektől jelentős segítséget kapunk a vízpartok tisztán tartása során, főképp az összegyűjtött hulladék elszállítása és elhelyezése terén. A legmagasabb szintű védettséget élvező Tőkési-ág tisztításába a horgászokon és az önkormányzatokon kívül például a vadászok és az iskolások is besegítenek.”

Kevesebb megértést tanúsítanak a sporthorgászok iránt az erdőtulajdonosok, az erdészet, illetve a természetvédelmi szervek, ami miatt egyre nagyobb nehézségekbe ütközik a Duna ágvizeinek megközelítése.

Előrelépés nem történt

„Mivel egyre nehezebb kijutni a Dunához, tavaly kértük a sporthorgászszövetség zsolnai központi szerveit, hogy foglalkozzanak az üggyel. Előrelépés nem történt – így a januárban zajlott közgyűlések során ismét elővettük az ügyet, s petíciót fogalmaztunk meg. Ha a vezetés erre sem reagál, akkor kezdeményezni fogjuk egy úgynevezett Duna menti horgászszövetség létrehozását” – közölte Jaromír Dobre. (la)