Erények nyomában

GULYÁS ZSUZSANNA

Festhette-e Sandro Botticelli az esztergomi érseki palota studiolójának falképeit? – teszi fel a kérdést a napokban bemutatott Az erények nyomában című tanulmánykötet. A több száz fotót és rajzot tartalmazó album a falképek restaurálásán kilenc esztendeje dolgozó Wierdl Zsuzsanna, a helyszínt évtizedek óta kutató Prokopp Mária és Vukov Konstantin építészettörténénész közös munkája.

Miről szól a könyv?

A szerzők igyekeznek közérthető nyelven, de részletes bizonyítékokkal alátámasztva bemutatni, miért tulajdonítják a falképeket a firenzei reneszánsz egyik legnagyobb mesterének, Sandro Botticellinek. Az esztergomi falképeket több mint hetven éve – az 1934-38-as ásatások során – fedezték fel, de a világháborút követően elfeledkeztek róluk. Legújabb kutatásuk és restaurálásuk 2000-ben kezdődött el. Az album amellett, hogy bemutatja az 1934-es felfedezés óta végzett rekonstrukciós illetve restaurátori munkákat, felidézi az esztergomi vár, és az érseki dolgozószoba, a studiolo építéstörténetét is.

Hogyan kerülhetett Botticelli Esztergomba?

Az 1400-as évek második felében Esztergomban – a magyar királyok egykori székhelyén – működött a reneszánsz kultúra egyik legjelentősebb közép-európai központja: Vitéz János érsek udvara. Az itáliai kapcsolatokkal rendelkező, nagy műveltségű humanista főpap többször is járt Itáliában. Könyveit például egy firenzei könyvkereskedőtől vásárolta bibliotékája számára, amely a korabeli Európában a legjelentősebbek közé tartozott. Firenze abban a korban a korai itáliai reneszánsz művészet egyik fellegvára volt. Itt látta meg a napvilágot 1444 táján Alessandro Mariano de Filipepi, aki társaitól kapta a „Botticelli” (hordócska) ragadványnevet. Apja a kor egyik legjobb és legkeresettebb firenzei festőjéhez, Filippo Lippi szerzeteshez adta tanulni. Előfordult, hogy a mester a helyszínen csak kijelölte a munka főbb irányait, és a kidolgozást tanítványaira bízta. Az esztergomi dolgozószobát díszítő falképek is Filippo Lippi festőiskolájához köthetők, készítési idejük 1465-66-ra tehető. A falképek a reneszánsz erényeket (Bölcsesség, Mértékletesség, Állhatatosság, Igazságosság, azaz Prudentia, Temperantia, Fortitudo, Iustitia) ábrázolják.

Mi alapján gondolják Botticelli alkotásának?

Wierdl Zsuzsanna 2000-ben kapott megbízást az esztergomi érseki palota falképeinek kutatására, restaurálására. Az ő kezdeményezésére próbálták ki a világon elsőként ezeken a képeken a hollandiai Musis cég különleges, számítógépes rétegvizsgálati módszerét. A hét különböző hullámhosszon működő kamera képes megmutatni az emberi szem számára láthatatlan rétegeket is. Így fedezték fel, hogy a Mértékletesség fejének vázlatát nagyon rövid idő – szinte percek – alatt rajzolta a művész. A vonalak Sandro Botticelli alkotásaival mutatnak hasonlóságot. A Mértékletesség szembetűnő rajzi hasonlatosságokat mutat egy húsz évvel későbbi, ismert Botticelli alkotás, a Vénusz fejvonalával. A fejforma mellett a festőre utaló nyomok: a felvázolt, majd átfestett fül, az ujjak és az elkészült képre felskiccelt alakok is. Botticelli közismerten irtózott a fülrajzolástól, ezért leggyakrabban dús hajkorona alá rejtette.

Alá is írta?

Bizonyíték lehet, hogy a festmény alsó részén apró, bekarcolt monogramot találtak, felül egy M közvetlenül alatta egy B betűt (Mariano Botticelli). Botticelli egyébként híres volt arról, hogy nem szignálja műveit. Két olyan képet is ismer a tudomány, amelyen valószínűleg a neve kezdőbetűit rejtette el ily módon. A felállított hipotézist a kutatók egyelőre vitatják, a falképek restaurálása is szünetel. Még évekbe telhet, mire megtekinthetők lesznek.