Színvonalas előadások a borászati tanfolyamon

GULYÁS ZSUZSANNA

Garamkövesd. A garamkövesdi szőlészek és borászok társulása a hétvégén tartotta meg népszerű borászati tanfolyamát. A korszerű metszés- és művelésmódok ismertetése mellett szó volt a helyi gasztronómiai fontosságáról is. Egy somlói kisbirtok bemutatása során pedig kiderült: egyhektáros területen is lehet jól és eredményesen gazdálkodni.

„Most is többféle szempontból próbáltuk megközelíteni a szőlész-borász mesterséget. Mivel minden a szőlőnél kezdődik, fontosnak tartottuk, hogy külön foglalkozzunk a korszerű metszés- és művelésmódokkal. A borturizmus fontos része a gasztronómia, a helyi ételek kínálása is. Viszont nem mindegy, hogy boraihoz milyen fogásokat, falatokat kínál a vendéglátó gazda, ezért külön előadás foglalkozott ezzel a témakörrel is. Szerettük volna bemutatni azt is, hogy a kisbirtokokon termelt haszonból is tisztességesen meg lehet élni” – nyilatkozott Geönczeöl Attila, a garamkövesdi szőlészek és borászok egyesületének elnöke. Földesi Gyula, a budafoki tangazdaságban számos szőlőfajtát, metszés- és művelésmódot kipróbált már. Hasznos tanácsokkal látta el a Párkány környékén gazdálkodó szőlészeket is. „Tájainkon is egyre többen igyekeznek minőségi bort termelni. A gazdák többsége a jól bevált szőlőfajtákkal kísérletezik. Meggyőződésem, hogy ezekből nagyon jó borokat lehet készíteni. Ennek egyik titka az, hogy egy-egy tőkén nem szabad egy-másfél kilónál több szőlőt hagyni. Sokan igyekeznek kitolni a szüret időpontját is, amivel tovább javul a borok minősége” – mondta Geönczeöl Attila. Györgykovács Imre somlói borosgazda előadása is nagy sikert aratott. Somló ez egyik legkisebb magyarországi borvidék. Itt gazdálkodik mindössze egy hektáros területen Györgykovács Imre, akinek példája azt igazolja, hogy egy ekkora birtokkal is biztosítani lehet a család megélhetését. Előadása közben bemutatta a legelegánsabb magyar éttermek borlapjain szereplő borait is. Csizmadia András gasztrofilozófus a somlói borvidék leghíresebb borához, a hungarikumnak számító juhfarkhoz kéksajtot javasolt. Csizmadia szerint minden vidéknek érdemes megtalálnia azokat a borkorcsolyákat, amelyek leginkább illenek a helyi borokhoz. Magyarország egyik legelismertebb borgasztronómusa ezért helyi borok példáján mutatta be az alapvető bor-étel párosítás szabályait. Egy 2009-es zöld veltelinihez turbolyával és medvehagymával ízesített krémsajtos kiflikarikákat, egy 2007-es testes fehér borhoz három hónapig érlelt juhsajtot kínált. A jelenlevők megkóstolhatták egy 2008-as testesebb rosé és a pármai sonka párosítását is. Csizmadia egy helyi szüretelésből származó 2006-os szentlőrincihez vadpástétomot ajánlott.

„Több szempontból is tanulságos volt az előadás, amelyből kiderült, hogy a hagyományos fehér hús–fehér bor, vörös hús–vörös bor párosítás nem minden esetben állja meg a helyét. A borválasztásban sokkal fontosabb szerepet játszik a fűszerezés, mint az alapanyag. A paprikás csirkéhez például más bor illik, mint az ananászoshoz” – tette hozzá Geönczeöl.