Útlevélhalmozók és „hazaárulók” a jégen

ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS

A partner nemzetisége nem fontos, a lényeg, hogy tudjon korcsolyázni. Megfelelő társat nehéz találni, ezért a páros műkorcsolyázásban és a jégtáncban nem ritkák a vegyes párok.

Családi összejövetel

A torinói műkorcsolya-világbajnokságon részt vevő párosok és jégtánckettősök közel felében az egyik korcsolyázó nem abban az országban született, amelynek színeit képviseli, s olyan eset is előfordul, hogy a pár tagjai két különböző országból érkeztek, s most egy harmadik állam válogatottjaiként versenyeznek. A párosok között például az amerikai Jessica Crenshaw partnere, Chad Tsagris Kanadában született, ám Görögország képviseletében lépnek jégre. Hasonló a Kira Geil, Dmitri Matsjuk jégtánckettős esete is: a lány brit, a fiú ukrán, de együtt osztrák színekben indulnak.

Cathy Reed és Chris Reed Amerikában született, ám mivel édesanyjuk japán, a távol-keleti ország színeiben versenyeznek. Kishúguk, Allison szintén jégtáncos, s Grúziában talált magának partnert, így most Otar Japaridze oldalán, grúz melegítőben nyilatkozik, bár az „országáról” saját bevallása szerint csak annyit tud, hogy a fővárosa Tbiliszi. „Nagyon szeretem a testvéreimet, és örülök, hogy a versenyeken mindig találkozunk. Mintha csak egy nagy családi összejövetelen lennénk!” – magyarázta Allison, nővére, Cathy pedig helyeselt: „Jó így együtt lenni. Bármilyen furcsán hangozzon is, az teljesen mellékes, hogy milyen országok színeiben versenyzünk.”

„Három passzport!”

Amikor a Reed, Japaridze kettős tavaly nagy meglepetésre kiharcolta az olimpiai részvételt, az amerikai jégtáncoslány néhány hónapon belül megkapta a grúz útlevelet, a magyar Hoffmann Nóra partnere, Zavozin Maxim viszont tudna mesélni a hosszadalmas állampolgársági procedúrákról.

Zavozin Moszkvában született, Morgan Matthewsszal együtt az USA színeiben lett junior világbajnok, majd a Hoffmann, Elek kettős felbomlása után Magyarországon kötött ki. A Magyar Országos Korcsolyázó-szövetség 10 millió forintot fizetett az amerikai szövetségnek Zavozinért, aki hosszas várakozás után az állampolgárságot is megkapta. Ma már büszkén mondja, neki „három passzport”-ja van, ráadásul a magyar útlevelet épp idejében kapta meg ahhoz, hogy Hoffmann-nal az olimpián is ott lehessen.

A honosítás csak az olimpiai részvételhez elengedhetetlen, a többi nemzetközi versenyen elég, ha a korábban képviselt ország szövetsége hozzájárul, hogy a korcsolyázó más színekben induljon, s legalább két év eltelt azóta, hogy a versenyző egy másik ország válogatottjaként versenyzett.

De vannak olyanok is, akik az olimpiai részvételnél fontosabbnak tartják eredeti állampolgárságukat. Az észt jégtáncos Kristjan Rand partnere, Caitlin Mallory nem akart lemondani az amerikai útleveléről (Észtországban nincs kettős állampolgárság), inkább az olimpiát áldozta fel: „Jogászokkal is tárgyaltam a lehetőségeimről, de úgy érzem, egy verseny nem ér annyit, hogy idegenként kezeljenek a saját hazámban” – indokolta a döntését Mallory.

A sikerért mindent

Bezzeg a címvédő Európa-bajnok páros tagja, Juko Kavaguti (született Japánban) még a neve megváltoztatásába is belement a siker érdekében. Amikor edzője egyértelműen közölte vele, hogy ha komoly ambíciói vannak, Oroszországba kell költöznie, odaköltözött. Amikor az állampolgársági kérelem beadásakor közölték vele, hogy a Kavaguti oroszosabbnak tűnik a Kavagucsinál, megváltoztatta a nevét.

„Sok csúnya dolgot írtak rólam az internetes fórumokon. Azok, akik nem tudják, hogyan mennek a dolgok a sport világában, árulónak neveztek. De akik belelátnak a sportba, tudják, hogy nem vagyok áruló. Bár a japán törvények szerint az orosz állampolgárság megszerzésével a japánról le kellett mondanom, továbbra is japánnak tartom magam. Csak sajnos otthon nem találtam megfelelő partnert” – magyarázta Kavaguti.

A kijevi születésű Aljona Savchenko ukrán színekben lett junior Európa-bajnok a párosok között, ám a felnőtt mezőnyben már a német himnuszt játsszák neki. Savchenko 2003-ban került Németországba, s a világversenyeken eleinte oroszul nyilatkozott, de miután figyelmeztették, engedelmesen átállt a németre. Állítása szerint mindig is német színekben akart versenyezni. „Szerettem volna Németországban korcsolyázni, és ezt el is mondtam egy német újságírónak, aki körbekérdezett néhány ottani edzőt – idézte fel a kezdeteket Savchenko. – Így tudtam meg, hogy Robin Szolkowy párt keres. Emlékeztem rá még a junior vb-ről, és úgy éreztem, jó párost alkotnánk.” A megérzés bejött: Savchenkóék háromszor nyertek Európa-, kétszer pedig világbajnokságot, s már most kijelentették, Szocsiban a céljuk az olimpiai arany. (bt)