Jakab Sándor egyiptomi kiruccanása

ÁBEL GÁBOR

„Lüktet, felsistereg a gép, érzem szédítő vad mámorát...” – énekelte annak idején Cserháti Zsuzsa. Száguldani jó, valja meggyőzően a motorosok zöme, akik viszont tudatában vannak a váratlan bukás és a szerencsétlenség előfordulásának is.

Nagytúri gokartos

Jakab Sándor egy honti, nyolcszázöt lakosú településen, Nagytúron él, s az Ipolysági Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola IV.G osztályának tanulója. Gokartversenyző.

Nem egyértelműek és valószínűleg sohasem tisztázódnak pontosan a kartozás születésének körülményei. Egyetlen dolog biztos csupán, hogy játékként indult az egész. Sajnos, manapság inkább a sokkal kifizetőtőbb profi autóversenyzésről hallani, csak elvétve lát napvilágot egy-egy írás a gokartról.

Húsz hétvégi versenyen

„Öt éve történt, hogy megláttam, ahogyan apukám egyik üzlettársának a fia gokartozik. Jómagam is, szinte első látásra beleszerettem a vadul, nagy lármával robogó motorba, s rá egy évre már versenyeztem. Azóta élvezem a suhanást, emellett karatézom, és futóversenyekre is járok – kezdi meggyőzően bemutatkozását a tizenhárom éves versenyző.

A ROTAX MAX Junior nevű gépe van. Összsúlya magával a pilótával együtt nem haladhatja meg a 145 kilót, 150 köbcentiméteres, 20 lóerős és az sem elhanyagolható tény, hogy eléri a 160 kilométeres maximális óránkénti sebességet. Kuplunggal működő, sebességváltó nélküli szerkezet. A versenyző terhelését semmi mással nem lehet előidézni, csak a rendszeres motorozással.

Anyagilag rendkívül igényes sportról van szó. A legközelebbi alkalmas gokartpálya több mint száz kilométerre, Dunaszerdahelyen vagy Vágperbetén található. Oda jár edzeni a Nagytúron élő sportoló. Régebben hetente háromszor készült, tavaly viszont húsz hétvégi versenyen vett részt, s így mellőzte a szinte kötelező felkészülést.

Tizenhatodik a vb-döntőben

„Tavaly a hat szlovákiai futamon kívül a cseh, az osztrák, a francia és a magyar bajnokságra is meghívtak, sőt az Európa-bajnokságnak megfelelő Rotax Euro Challengen is két ízben rajthoz álltam” – sorolja a versenyeit. Eddigi pályafutása kicsúcsosodásának számított az egyiptomi Sharm el Shekh-i világbajnoki döntő, ahol Kulcsár Ferenc és Tóth Péter társaságában szlovákiai bajnokként Magyarország csapatában versenyzett. (Érdekesség, hogy szlovák kollégája cseh színekben indult.) Az időmérő edzés során sajnos csak a huszonhetedik helyre futotta erejéből, majd a későbbi három selejtező kapcsán két alkalommal nem sikerült megúsznia a rajt utáni ütközést, így aztán csak a reményfutamban bizonyíthatott. Végül tizenhatodikként intették őt le a kockás zászlóval. „Akadt egy-két vetélytárs, akik a többiek számára elérhetetlennek bizonyultak, de mögöttük nagyon sűrű volt a mezőny, és csupán századmásodperceken múlott a futamok végső kimenetele – részletezte az erőviszonyokat. – Elmondhatom, hogy a decemberi egyiptomi kiruccanásom nem sikerült hibátlanul.”

Repeszteni a motorral

Sándor jó tanuló, kevés szabadidejében matematikai versenyekre készül, vagy a kutyáját sétáltatja a természetben. Korán tapasztalhatta, milyen érzés egy igazi gokart versenygépben ülni. Az idén is számos hazai és nemzetközi seregszemlén indul. „Egyelőre nem élem bele magam semmibe. Kell még a tapasztalat, érzem, hogy folyamatosan javulok. Számomra szent dolog a versenyzés, repeszteni a motorral” – árulta el magáról a rokonszerves fiatalember.