Harcban az extraligás szereplésért

Az I. ligás rimaszombati csapat (Agáta Bartová felvétele)
JUHÁSZ DÓSA JÁNOS
A VK Slovan női röplabdacsapatot 1968-ban a véletlen hívta életre. Az akkori közgazdasági középiskola (ma kereskedelmi akadémia) tanulói jutalomkirándulás keretében megmászták a Rysyt a Magas Tátrában, s a kísérőprogramok közül többen a röplabdatornát választották, amit meg is nyertek. Jutalmul labdát, röplabdahálót és mezeket nyertek, s ez inspirálta őket arra, hogy hazatérve komolyabban foglalkozzanak a röplabdával.
Az indulástól az I. ligáig
„Šárika Moncoľová-Schmidtovával és Udvardy Kálmánnal létrehoztuk a röplabda szakosztályt” – emlékszik vissza a hőskorra Štefan Baláž, aki immár húsz éve a szakosztály elnöke, s évekig a csapat vezetőedzője is volt. Még abban az idényben beneveztek a kerületi bajnokságba, s négy év múlva már a II. ligában szerepelhettek. Az önálló Szlovákia megalakulása óta folyamatosan az I. liga résztvevői, de az elmúlt években már merészebb álmaik is vannak, s nem is titkolt célkitűzésük a feljutás az extraligába.
De térjünk vissza még a múlthoz. A szakosztály első elnöke Ondrej Kontra volt, aki tíz évig vezette a klubot, s legnagyobb érdeme, hogy a fiatalokkal megszerettette a röplabdázást. A felnőtt csapat mellett serdülő és diákcsapatok is alakultak. Az első, ún. hőskorszakban Šárika Moncoľová-Schmidtová mellett Mária Dušeková-Mátéová és Zlatka Kontrová-Očovayová voltak a csapat meghatározó játékosai, később sikerült vendégjátékosokkal is erősíteni, így került a csapathoz Iglóról a jelenlegi vezetőedző, id. Alena Kudlíková is. Hosszú évekig az egyesített szakközépiskola tornaterme szolgált a csapat otthonául, de miután elkészült az akkor még önálló Ferenczy István Alapiskola csarnoka, a klub is átköltözött a sokkal tágasabb, minden igényt kielégítő sportlétesítménybe.
Tavaly nem sikerült
A tavalyi évadban a szakosztályvezetés célja egyértelmű volt: feljutni az extraligába. Az alapszakaszt a lányok meg is nyerték, ám a rájátszásra elfogyott az erő, s a kassai Slávia TU csapata megelőzte őket. Az idei évad is remekül indult, s a csapat az alapszakaszban biztosan előzi meg kassai és nyustyai vetélytársait. S a vezetés szeretne biztosra menni, így egy besztercebányai, valamint négy iglói játékost hívott vendégjátákra, akik az évad végéig erősítik a csapatot, bár többen is jelezték, hogy feljutás esetén szívesen maradnának.
Magyar kapcsolatok
Mivel közel a magyar határ, a szakosztály magyarországi kapcsolatokban is gondolkodik. „Évekig rendszeresen jártunk Gödöllőre és Salgótarjánba, de ez utóbbi klub sajnos megszűnt – mondja Baláž. – Tavaly viszont ismét elkezdtünk tapogatózni, s két klub, a nyíregyházi és a miskolci is jelezte, hogy szívesen működne együtt velünk. A miskolciakkal együttműködési megállapodást kötöttünk. Közös tornákat, edzőtáborokat tervezünk, de akár játékosok cseréjére is sor kerülhet. Miskolc jóval közelebb van hozzánk, mint Igló vagy Kassa, s a mai ínséges időkben nem mellékes az útiköltség sem” – teszi hozzá a rimaszombati szakvezető. Arra a kérdésre, hogy a klub miből tartja fenn magát, Baláž örömmel újságolja, hogy több szponzoruk is van a városból és a környékről. Főszponzoruk évek óta egy szövetkezet, de a város is támogatja az együttest a lehetőségeihez mérten.
„Egyértelmű célunk, hogy megnyerjük a rájátszást is, s izgalmas, a közönség számára is élvezetes mérkőzéseket játsszunk a feljutásért vívott harc során” – összegzi a terveket Baláž, aki szerint a sikerük egyik titka, hogy mindig kiemelten kezelték az utánpótlás-nevelést. Ma is két diák- és egy serdülőcsapatuk van, s több alapiskolában is céltudatos munkával keresik a tehetségeket, akik idővel beépülhetnek a felnőtt csapatba.



