„Nem vagyok csalódott”
SZABÓ ZOLTÁN
Bő egy hónap elteltével miként gondol vissza a pekingi ötkarikás játékokra?
Egyáltalán nem vagyok csalódott. Szép emlékeim vannak az olimpiáról, a helyiek fantasztikus légkört teremtettek. Sosem felejtem el a kínai falnál tett látogatásunkat, s ezúttal a versenyekre is eljutottunk, szurkoltunk a csapattársaknak. A viadal után még öt napot töltöttünk Pekingben, ekkor volt időnk kicsit szétnézni a városban, s le voltam nyűgözve.
A szőnyegen viszont a vártnál gyengébben szerepelt. Mi az oka, hogy már az első meccs után befejezte?
Azon az augusztusi napon a kubai Junior Estrada egyértelműen jobb volt nálam. Nem keresek alibit, beismerem, nem volt esélyem a győzelemre. Ellenfelem gyorsabbnak és mozgékonyabbnak bizonyult nálam. Sokkal jobban fájna, ha a bírók ejtettek volna ki… Az sem lepett meg, hogy Estrada a következő körben elbukott a svéd Abrahiammal szemben, így gyakorlatilag a meccsem után tisztában voltam azzal, hogy befejeztem.
Miként értékeli, hogy tatai edzőpartnere, a magyar Fodor Zoltán ezüstérmesként zárt.
A felkészülés során nagyon sokat gyakoroltam Zolival, örülök, hogy neki kijött a lépés. Rendkívül kiegyensúlyozott volt a súlycsoportunk, tizenöten pályáztak az érmes helyezésekre. Egyébként a verseny napján közösen melegítettünk be, a döntő előtt odaszóltam, neki, azért vagy csúcsformában, mert reggel jól megforgattalak. Kár, hogy a magyarországi barátom a fináléban nem bírt riválisával.
Mit szól ahhoz, hogy a harmadik helyen végzett Ara Abrahiam az ünnepélyes eredményhirdetés után a bírók ténykedése elleni tiltakozásként a szőnyeg közepén hagyta a bronzérmét?
Valamennyien egyetértettünk a svéd klasszissal, mert katasztrofális volt, amit a bírók ezen az olimpián véghezvittek. A mérkőzések nagy részén a gyengébb és passzívabb birkózót hozták ki győztesnek. Nem csoda, hogy Abrahiamnál fel ment a pumpa, s így akarta felhívni a közvélemény figyelmét a játékvezetők botrányos ítéleteire. Számomra érthetetlen, hogy a NOB elvette az érmét, biztosra veszem a svájci Sportdöntőbíróságon visszaszerzi megérdemelt medálját.
A pekingi játékok előtt úgy nyilatkozott, ha sikerese lesz, Londonban is szőnyegre lép. Változtak a tervei?
Egyelőre nem. Idén már csak az auei együttes tagjaként a német második vonalbeli csapatbajnokságban lépek szőnyegre. Tanulmányaim miatt – a testnevelési főiskola edzői és tanári szakának harmadéves hallgatója vagyok – a jövő esztendőt lazán veszem, úgy tervezem, hogy kihagyom az Eb-t és a vb-t is. Ha egészségem engedi, ott szeretnék lenni a 2012-es játékokon.



