Emlékművet állítanának a bombázások áldozatainak

SZÁZ ILDIKÓ

A szörnyű tragédia 66. évfordulójáról ökumenikus istentisztelettel emlékeztek meg októberben, és petíciót kezdeményeztek azzal kapcsolatban, hogy emlékmű álljon a bombázás áldozatainak tiszteletére az érsekújvári vasútállomás közelében. A petíció kezdeményezői meg vannak győződve arról, hogy nem szabad megfeledkezni egy ilyen rendkívül szomorú és tragikus eseményről, amely rengeteg áldozatot követelt. Emlékezni kell az áldozatokra, ezért a petíciós íveket átadják a város vezetésének, és kérni fogják: legyen megörökítve ennek a tragédiának és ártatlan áldozatainak az emléke. Érsekújvár azon városok egyike Közép-Európában, ahol a II. világháború alatt a legnagyobb károkat szenvedték el, a várost háromszor bombázták: 1944. október 7-én és 14-én, valamint 1945. március 14-én. Míg az akkori Szlovák Állam egész területére 1371 tonna bomba esett, Érsekújvárra 817 tonna RDX bombát dobtak le. A rendszerváltást követően, az első választási ciklus végén, 1993-ban Mészáros Péter és Forró László képviselő javaslatot tett arra, hogy a város állítson emlékművet a bombázottak, elhurcoltak és kitelepítettek emlékére, és más képviselők is csatlakoztak hozzájuk. „Apám ott volt a vasút bombázásánál, és a főtér bombázásakor is – épp a másnapi március 15-i ünnepségre készülődtek. Szerencsésen túlélte” – mondta Forró László.

Az akkori kezdeményezés „végeredménye” a Mihály-bástyán lévő emlékmű lett, amellyel nagyon sok városlakó azóta sem tud azonosulni. A bombázások idején több mint négyezren haltak meg, többségük érsekújvári volt, de az áldozatok között akadtak magyar és német katonák, ukrán nők és gyerekek. Érsekújvárnak 1940-ben 23 306 lakosa volt, 1945-re már csak 13 400 maradt. A bombázásokat, a város pusztulását megörökítő kiállítást októberben láthatta a közönség a plébániatemplom melletti Marianumban.