Baj, ha kevés a néző, de az is, ha sok

ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ

A városi művelődési központ nagyterme már közel egy órával az előadás megkezdése előtt zsúfolásig megtelt – ahogy mondani szokás, még a csillárokon is lógtak –, a tömeg pedig egyre csak áramlott. Varga Anna, a VMK igazgatója kénytelen volt bezáratni az épület főbejáratát, ami heves indulatokat váltott ki a kívül rekedtekből. Hiába lobogtatták többen jegyüket, senkit nem engedtek már be. A plakáton ingyenes belépést hirdettek a szervezők, amiből egyáltalán nem lehetett arra következtetni, hogy jegyek is lesznek, és a belépővel rendelkezők elsőbbséget élveznek. A szervezők azonban háromféle VIP-jegyet (a meghívott vendégeknek, szponzoroknak, a sajtó munkatársainak, valamint a fellépők közvetlen hozzátartozóinak) osztottak ki, a tánciskolájukat látogató diákok pedig mintegy kétszáz belépőt ajándékozhattak ismerőseiknek, barátaiknak. Aki viszont nem érkezett meg legalább 40-45 perccel a kezdés előtt, az – akár volt jegye, akár nem – bizony kint maradt.

A bejutottak közül ugyanakkor többen arra panaszkodtak, hogy a rendezők felállították őket ülőhelyükről és állításuk szerint minősíthetetlen hangnemben kiabáltak velük. „Hiába mutattuk a jegyünket, Kules Katalin (a táncstúdió vezetője, főszervező – a szerk. megj.) azt vágta a fejünkhöz, hogy az semmit nem ér, álljunk fel, mert el leszünk vitetve. Sőt, a gyerekek lábára is rátaposott” – vázolta a kialakult helyzetet az egyik érintett. Hozzátéve: a hölgy az előadás végén ugyan mindenkitől elnézést kért, de az nem mentség a viselkedésére. „A háromféle VIP-jeggyel rendelkezők számára lefoglaltuk az első három sort, ám az óriási tömeg, amint megnyílt a nézőtér ajtaja, szinte egymást taposva rohanta meg a sorokat, lesodorva a helyfoglalást jelző papírokat is – magyarázta Kules Katalin. – Így fordulhatott elő, hogy olyanok is az első sorokban foglaltak helyet, akiknek nem volt VIP-jegyük. Őket kértem meg, hogy álljanak fel, de voltak, akik többszöri felszólításom ellenére sem akarták ezt megérteni. Szándékosan azonban biztosan nem léptem senki lábára. Bevallom, én is ideges voltam a nagy tömeg láttán, és ha valakit megbántottam, ismételten elnézést kérek. Mint ahogyan azoktól is, akik az épületen kívül maradtak, és nem láthatták az előadást.”

Varga Márta, a társrendező Szabadidőközpont igazgatója ugyancsak a nem várt nézőszámmal magyarázta a történteket. „Nagyon sok rendezvényt lebonyolítottunk már, de még csak megközelítőleg sem volt soha ilyen nagy az érdeklődés. Mindenképpen tanulni kell az esetből” – tette hozzá. A tanulság levonását tartja fontosnak Varga Anna, a VMK igazgatója is. „Le kell szögeznem, hogy a VMK csak a helyet biztosította a rendezvénynek, a szervezés nem a mi feladatunk volt – mondta. – A nézőtér 600 férőhelyes, ezenfelül még mintegy 150-en álltak a lépcsőkön, amikor elrendeltem, hogy több embert nem lehet beengedni, mert az már veszélyeztette volna a biztonságot. A szervezőknek legközelebb ilyen ingyenes előadás meghirdetésekor arra is fel kell hívniuk a potenciális érdeklődők figyelmét, hogy hány személy fér be, esetleg csak előzetes jegyigénylés alapján beengedni a nézőket.” (vkm)