Keresse a mágikus Himaláját – Pozsonyban

LŐRINCZ ADRIÁN

Nehéz lenne megmondani, hogy a Shangri-La sikerén felbuzdulva, annak folytatásaként vagy kiegészítéseként rendezték-e meg ezt a tárlatot. Bárhogy legyen is, Európa legátfogóbb kiállítási projektjét hozták létre Pozsony belvárosában, melynek anyagát Rudolf Švaříček cseh utazó „hordta össze” a világ tetejéről hangyaszorgalommal, közel két évtized folyamán.

Két nagy szerelemből született ez a kiállítás, nyilatkozta a cseh világjáró a sajtónak még 2009 szeptemberében. Az egyik az, amelyet hegymászóként a magashegységek iránt táplál, a másik meg az emberszeretet, mely útjai során – vezessenek azok az örök hó birodalmába vagy Pápua Új-Guinea trópusi dzsungelébe – végigkíséri. Švaříček nem hivatásból vagy úri hóbortból utazik – amolyan „karmikus világjáró” ő, akinek az a sorsa, hogy a tibeti pusztaságokon vagy az esőerdők fáinak koronájában élő bennszülöttek életének részesévé váljék. „Minden ilyen találkozás egy önálló történet – mondta –, s a legfontosabb az őszinte mosoly.” Hasonló figuráról formázhatta meg Kerouac A darma vándorai című könyvének hősét. Akár megtiszteltetésnek is érezhetnénk, hogy csavargásainak gyümölcsét megosztja velünk.

„Generációm az utolsó, mely még a maga romlatlanságában figyelheti meg a civilizációtól elzártan élő népcsoportokat – fejtette ki egy alkalommal. – Ezért utazom, ezt hajt mindig előre.”

Az egzotikum varázsa

Tibet, Nepál, India és Bhután építészeti és tárgyi emlékeit, szellemi örökségét tárja fel ez a kiállítás, egészen egyedi módon. Az alagsorban látható tárlat például a tibeti buddhizmusnak a halál birodalmáról alkotott elképzelését mutatja be szobrokon, tankákon, azaz vallási témájú faliszőnyegeken keresztül, a vállalkozó szellemű látogatók pedig felhághatnak a gompa (kolostor) tetejére, hogy megszólaltassák a csaknem háromméteres chokang kürtök valamelyikét. Nomád tanyát, jégbarlangot, hegymászó alaptábort, buja dzsungelt, indiai utcákat járhatunk be, miközben megismerjük a buddhizmus, az animizmus, a hinduizmus, a szikh és az iszlám vallás élet- és halálszemléletét, rítusait. Tíz képernyőn futnak a filmek a világ legkevésbé ismert tájairól, az egzotikum varázsa lépten-nyomon megragad. Kultúrák, színek, szagok elegye ez a kiállítás – ugyanakkor ennél jóval több. Egy lassabban civilizálódó, talán tisztább, valószerűtlenül távoli világ üzenete az ég és föld közötti szférából, a múlt és a jelen határáról. A tárlatot Őszentsége a XIV. Dalai Láma nyitotta meg 2009. szeptember 9-ei pozsonyi látogatása alkalmával. Megkapó volt, ahogy a hetvennégy éves szerzetes (mások szerint istenkirály, az irgalom bódhiszattvájának, Avalókitésvarának a földi megtestesülése) fél évszázada elhagyott hazája tárgyi emlékeit a kezébe vette.

„Őszentsége úgy érezte magát a mi »pozsonyi Tibetünkben«, mintha hazatért volna – mesélte Švaříček. – 1959-ben hagyta el hazáját, s ennek a találkozásnak tiszta szívéből örült. Együtt meditáltunk a kiállítás részét képező kolostorban, s el kell mondanom, hogy bár a természetfölötti dolgokat meglehetősen lazán veszem, hatalmas energiák áramlását éreztem Őszentsége közelében. Nagyon erős momentum volt.”

A Dalai Láma természetesen áldást is osztott, aminek egyebek közt meglett az a gyakorlati haszna, hogy az eltelt hónapokban visszaköltözött az élet a város központjában álló csarnokba.

Látványon innen és túl

November 23-án a Mount Everestet megjárt hazai és cseh hegymászók, így Demján Zoltán, Vlado Zboja és Jarýk Stejskal tartotta szóval a közönséget, december elején pedig négy „tiszteletbeli” és egy valódi tibeti vette birtokába a csarnokot. Pavol Breier fotográfus, Tomáš Beránek, Rudolf Švaříček és Robert Tureček utazók, valamint a Dalai Láma orvosa, Dr. Sonam Lhamo a hegyvidéki ország kultúrájáról, vallási életéről és a hagyományos tibeti orvoslásról tartott előadást. Karácsony előtt ismert tévés személyiségek, politikusok és világjárók beszélgettek a Himaláját idéző kulisszák között a vallás és az ünnep szerepéről, s természetesen valamennyi rendezvényt filmvetítések, táncházak, egzotikus étel- és italkóstolók sora kísérte, s kíséri a jövőben is. 2010. január 29-én Jana Kirschner ad koncertet a csarnok közepén álló gompa tetején; az előzenekar szerepét ez alkalommal a szakrális kürtök töltik be.

Az egyik ilyen rendezvény alkalmával tette tiszteletét Pozsonyban a világ legjobb hegymászójaként számon tartott nepáli Apa Sherpa, aki idén tavasszal tizenkilencedik alkalommal állt a Csomolungma csúcsán. A „Himalája hegyi tigriseiként” ismert népcsoport képviselője nemzeti öltözékben, szerény mosollyal az arcán érkezett, hogy felhívja a figyelmet a világ legmagasabb térségeit is fenyegető globális felmelegedésre. „Tavaly láttam először gleccserpatakot nyolcezer méteres magasságban, s ez már komoly figyelmeztetés a Természet részéről – mondta. – Remélem, értő fülekre talál; ha nem, súlyos katasztrófáknak nézünk elébe…”

Jóllehet a tárlat inspirációjaként szolgáló Shangri-La, azaz a Kék Hold Völgye a földrajzi szakirodalom szerint a valóságban sosem létezett, a pozsonyi Mágikus Himalája nagyon is tapintható, megtapasztalható. Az olyan rendkívüli mozzanatok egyike, melyek csakis kivételes körülmények és személyek egymásra találásával és hangolódásával valósulhatnak meg. Ne hagyják ki.