„Magyar identitású európai polgárokat nevelünk”
ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS
Dunaszerdahely. A 2008-tól működő Magyar Tanítási Nyelvű Magángimnázium igazgatója, A. Szabó László szerint a tanintézmény sikeres működésének titka, hogy az oktatás magas színvonala mellett partneri viszonyt alakított ki a diákokkal és szülőkkel egyaránt.
Az oktatás szolgáltatás
„Az oktatás szolgáltatás; aki ezt nem tudatosítja, az előbb-utóbb szembesülni fog azzal, hogy messzire elkerülik az iskoláját – mondja. – Meglátásom szerint a gimnáziumoknak a diákok létszámát illetően nem lehet okuk panaszra, hiszen a normatív támogatási rendszer bevezetése azt eredményezte, hogy ma már olyan diákok is felvételt nyernek gimnáziumba, akik korábban a szakiskolákat választották. Szerintem a gimnáziumokba a legjobban teljesítő diákokat kellene felvenni – még ha az alacsonyabb létszám kevesebb támogatást vonna is maga után.”
A magángimnázium mindössze második éve működik; az eredeti elképzelések szerint egy osztállyal indultak volna, ám az érdeklődést mutatja, hogy idén már huszonhét diák fog itt érettségizni. Az iskola megnyitását megelőző „piackutatás” azt igazolta, hogy a szülők nem is tartalmi, hanem hozzáállásbeli változást igényeltek.
„Amikor a szülők megtudták, hogy kik és milyen módszerekkel fognak itt tanítani – folytatja az igazgató –, kérték, hogy nyissunk második és harmadik évfolyamot is. Azt is a szülőknek köszönhetjük, hogy úgymond hírünk ment, így idén már két első osztályt tudtunk indítani.”
Minden műveltségi
terület fontos
A más gimnáziumokból „átigazoltak” között találunk volt pozsonyi, Duna utcai, valamint szlovák tannyelvű gimnáziumból érkezett diákokat is.
„Az eredeti elképzelés az volt, hogy nyelvi tagozatos iskolaként fogunk működni, ám az oktatási minisztérium időközben kiadta az állami oktatási programot, mely szűkös mozgásteret enged a gimnáziumoknak. Az első és második évfolyamban csak heti négy szabadon felhasználható órával számolhatunk, ezekből egy-egy órát a magyar és a szlovák nyelv oktatására kellett fordítanunk, további egy-egy órában idegen nyelvet, illetve informatikát oktatunk. Az Európai Unióban fontos, hogy az anyanyelvünkön kívül a legközelebbi szomszéd nyelvét is elsajátítsuk, és jó, ha beszélünk egy szélesebb körben elterjedt idegen nyelvet; a számítástechnika pedig azért fontos, mert a világ ma már a gyors információkról szól. Ugyanakkor elengedhetetlen az is, hogy az összes más műveltségi területen képezzük a diákokat. Annak idején azt fogalmaztuk meg az iskola küldetésnyilatkozatában, hogy magyar identitású európai polgárokat fogunk nevelni; olyanokat, akik tudják, honnan jöttek, de bárhol a világban megállják a helyüket” – teszi hozzá A. Szabó László.
Fontos a korrekt viszony
Már az első tanévben első és második helyezéseket értünk el a kerületi versenyeken, és diákjaink Magyarországon is sikeresen szerepeltek – mondja az igazgató. – A szülők számára az a legfontosabb, hogy tudják velünk tartani a kapcsolatot, s itt mindig nyitott kapu fogadja őket. Jómagam a nap huszonnégy órájában elérhető vagyok – talán ezért is érzik úgy, hogy valóban partnerként kezeljük őket. Partnereink ugyanakkor az alapiskolák, a város, sőt a vállalkozók is, akik támogatják tanintézményünket. Alapelv, hogy korrektül viszonyuljunk mindenkihez; a szülő ne azt érezze, hogy kihasználni akarjuk, hanem hogy valóban komoly szolgáltatást kínálunk. Ugyanakkor nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy diákjainknak közösségi élményben legyen részük – ezt a célt szolgálják a színházlátogatások, valamint a hazai és külföldi tanulmányutak.”
A. Szabó László szerint egy-egy gimnázium esetében nem feltétlenül az alacsony színvonalról tanúskodik, ha visszaesik a diákok létszáma – az ok éppúgy lehet a magyar iskolások számának általános csökkenése, mint az asszimiláció is. (la)