Nagykértől Berencsen át Nagycétényig mindenki a szeretetre voksolt
ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS
Nagykér. Rendhagyó óévbúcsúztatót tartott az év utolsó keddjén a Nagykéri Szlovák és Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Óvoda magyar szülői közössége. Kihirdették a magyar nyelv éve jegyében zajló A tíz legszebb magyar szó elnevezésű verseny eredményét.
Szeretet, édesanya, család, hit, remény, boldogság, béke, haza, gyermek és anya – ezeket a szavakat tartotta a legszebbnek a versenyben résztvevő négyszáz szavazó. Kanyicska Ilona a nagykéri magyar szülői közösség nevében elmondta, településükön kívül nyitrai, csehi, pogrányi, berencsi és nagycétényi lakosok vettek részt a szavazáson, és megszólították a magyarországi testvértelepülések, Pellérd, Csengőd és Balatonkenese polgárait. A végeredményből arra lehet következtetni, hogy a szavazók elsősorban azokat a magyar szavakat tartották szépnek, amelyek komoly szerepet kapnak az értékrendjükben, érzelmileg sokat jelentenek. Mintegy hatszáz szót küldtek be a verseny résztvevői a szervezőknek, ezek között olyanok is szerepeltek, mint a galagonya, a csörög, a cipőfűző, egyesek a régi, ma már alig használt szavakat tartották a legszebbnek, mint amilyen a párta, a tekenő, vagy a díszes női ékszert jelentő kösöntyű. Kottlík László, Nagykér polgármestere elmondta: a magyarok méltán lehetnek büszkék az anyanyelvükre, hiszen G. B. Show is úgy gondolta, ha megismerte volna időben a magyar nyelvet, sokkal árnyaltabb műveket alkotott volna. Grimm Jakab, a német nemzeti tudomány szellemóriása is csodálattal adózott a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítésének. Az eredményhirdetésen részt vett Varga Szilvia a Nyitra Megyei Művelődési Központ kisebbségi osztálya képviseletében és Tóth Borbála, a Csemadok Nyitrai Területi Választmányának elnöke. Az est vendége volt az alsóbodoki Fehér Sándor és a nagykéri származású Pindes Ivett, akik bemutatták a Nyitrai sírkövek: Séta a nyitrai városi temetőben címmel nemrég megjelent kiadványukat. A szerzőpárostól megtudtuk, több mint egy évig tartott felkutatni a nyitrai városi temetőben található magyar sírköveket – több ezer magyar vonatkozású névre, személyre találtak rá a múltból – majd egy kétszázötvenre zsugorított listából ötven jeles magyar személyt sikerült bemutatniuk a könyvben.
Fehér Sándor és Pindes Ivett tervei között szerepel egy olyan séta a nyitrai temetőben, amelyre meghívják az olvasóikat, és bemutatják a jeles személyiségek örök nyughelyét. Nem merülhetnek feledésbe sem a legszebb magyar szavak, sem a komoly életművet örökül hagyók nevei és cselekedetei. (szaz)