JOGI TANÁCS

A feleség mindig örököl

Férjem elhunyt szülei után megörökölte a családi házat. A ház felét az édesapja után 10 évvel ezelőtt, a másik felét az édesanyja után egy évvel ezelőtt. Mi a férjem szüleivel ebben a házban laktunk tizenöt éve. Van három lányunk. Sajnos, a férjem egy éve elhunyt, és a hagyatéki tárgyaláson az ügyvéd azt mondta, hogy én, a feleség a férjem után nem örökölhetek semmit, csak a lányaim. Csak azt kaphatom, amit a lányaim ajándékoznak. Ha a lányok nem ajándékoznak semmit, akkor üres kézzel mehetek a házból. Így a gyerekeim ajándékozták a ház egy részét. Szeretném tudni, hogy a férjem után miért nem örökölhetek, hiszen 35 évig voltunk házasok. Egyébként végrendelet nem volt.

Jelige: Ajándékozás

A polgárjogi törvénykönyv vonatkozó rendelkezései értelmében az öröklésnek két alapvető formája van, a törvényes és a végrendelet alapján történő öröklés. Amennyiben az örökhagyó nem hagy maga után végrendeletet, akkor az örökösök körét a törvény határozza meg pontosan az örökhagyóhoz fűződő viszonyuk alapján. Az örökösöket a törvény négy csoportba sorolja. Az első csoportba tartozik az örökhagyó házastársa és gyermekei, akik mindannyian egyenlő arányban örökölnek. Ha a gyermek már nem él, a rá eső örökrészt az ő gyermekei kapják meg, egymás közt egyenlő arányban. Amennyiben az örökhagyónak nincsenek leszármazottai (gyermekei, unokái) akkor a második csoportba sorolt személyek örökölnek, vagyis az örökhagyó házastársa, szülei, valamint mindazok, akik az örökhagyóval a halálát megelőző legalább egy évben együtt éltek. Ebben a csoportban a házastárs legalább az örökség felére jogosult, a többi örökösre pedig a fennmaradó rész esik egyenlő arányban. Ha az örökhagyó nem élte túl a háztársát és a szüleit, akkor a harmadik csoportba tartozók az érintettek, azaz az örökhagyó testvérei, valamint mindazok, akik az örökhagyóval a halálát megelőző legalább egy évben együtt éltek. Abban az esetben, ha a testvér már nem él, az ő örökrészére annak gyermekei jogosultak. Ha a harmadik csoportba sorolt személyek egyike sem örököl, akkor a negyedik csoportban az örökhagyó nagyszülei vagy az ő gyermekeik az örökösök. Mint ahogy a leírtakból is kitűnik, a házastárs, mindig örököl, vagy az első vagy a második csoportban.

A levélben leírt esetben a törvény szerint a feleség és a három lánygyermek a törvényes örökös, mindannyian az örökség negyed részére jogosultak. Végrendelet hiányában kizárt, hogy a feleség ne örököljön az elhunyt férje után. Valószínűnek tartom, hogy félreértés történt, amely abból adódhatott, hogy az örökség tárgyát képező ház az elhunyt kizárólagos tulajdonában volt. A legtöbb esetben a ház, a lakás a házastársak vagyonközösségébe tartozik, tehát közös tulajdon, és ezért ha az egyik elhalálozik, akkor a hagyaték keretein belül először elosztásra kerül a vagyonközösség. A vagyonközösséget lényegében ugyanazon szabályok alapján osztják fel, mint a válás után. Ilyenkor a ház fele a feleséget illeti, de nem mint örökség, hanem mint a megszűnt házastársi vagyonközösség rá eső része. A ház másik fele képezi az örökséget, amely megoszlik az örökösök között. Konkrét esetünkben, ha a ház közös tulajdon lett volna, akkor a feleség megkapja annak felét és ezen kívül örökség jogcímén annak nyolcadrészét, a lányok mindegyike pedig szintén nyolcadrészt örökölt volna a házból. Mivel a ház az elhunyt kizárólagos tulajdona volt, az egész ház az örökség tárgyát képezi, így mind a négyüknek egynegyed részt kellett örökölniük. A gyermekek persze lemondhatnak a hagyatéki tárgyalás során az örökrészük egy részéről vagy a teljes örökrészükről a feleség javára.

Gulyás Éva ügyvéd

Címkék 

Ajánló

Ha Ön a Kos jegyében született, úgy érzi, karrierjét tekintve mostani munkahelyén már elérte a maximumot,...

Ritka ókori faszoborra bukkantak régészek egy kút mélyén Athén kikötőjében, Pireuszban.