JOGI TANÁCS

A feleség mindig örököl

Férjem elhunyt szülei után megörökölte a családi házat. A ház felét az édesapja után 10 évvel ezelőtt, a másik felét az édesanyja után egy évvel ezelőtt. Mi a férjem szüleivel ebben a házban laktunk tizenöt éve. Van három lányunk. Sajnos, a férjem egy éve elhunyt, és a hagyatéki tárgyaláson az ügyvéd azt mondta, hogy én, a feleség a férjem után nem örökölhetek semmit, csak a lányaim. Csak azt kaphatom, amit a lányaim ajándékoznak. Ha a lányok nem ajándékoznak semmit, akkor üres kézzel mehetek a házból. Így a gyerekeim ajándékozták a ház egy részét. Szeretném tudni, hogy a férjem után miért nem örökölhetek, hiszen 35 évig voltunk házasok. Egyébként végrendelet nem volt.

Jelige: Ajándékozás

A polgárjogi törvénykönyv vonatkozó rendelkezései értelmében az öröklésnek két alapvető formája van, a törvényes és a végrendelet alapján történő öröklés. Amennyiben az örökhagyó nem hagy maga után végrendeletet, akkor az örökösök körét a törvény határozza meg pontosan az örökhagyóhoz fűződő viszonyuk alapján. Az örökösöket a törvény négy csoportba sorolja. Az első csoportba tartozik az örökhagyó házastársa és gyermekei, akik mindannyian egyenlő arányban örökölnek. Ha a gyermek már nem él, a rá eső örökrészt az ő gyermekei kapják meg, egymás közt egyenlő arányban. Amennyiben az örökhagyónak nincsenek leszármazottai (gyermekei, unokái) akkor a második csoportba sorolt személyek örökölnek, vagyis az örökhagyó házastársa, szülei, valamint mindazok, akik az örökhagyóval a halálát megelőző legalább egy évben együtt éltek. Ebben a csoportban a házastárs legalább az örökség felére jogosult, a többi örökösre pedig a fennmaradó rész esik egyenlő arányban. Ha az örökhagyó nem élte túl a háztársát és a szüleit, akkor a harmadik csoportba tartozók az érintettek, azaz az örökhagyó testvérei, valamint mindazok, akik az örökhagyóval a halálát megelőző legalább egy évben együtt éltek. Abban az esetben, ha a testvér már nem él, az ő örökrészére annak gyermekei jogosultak. Ha a harmadik csoportba sorolt személyek egyike sem örököl, akkor a negyedik csoportban az örökhagyó nagyszülei vagy az ő gyermekeik az örökösök. Mint ahogy a leírtakból is kitűnik, a házastárs, mindig örököl, vagy az első vagy a második csoportban.

A levélben leírt esetben a törvény szerint a feleség és a három lánygyermek a törvényes örökös, mindannyian az örökség negyed részére jogosultak. Végrendelet hiányában kizárt, hogy a feleség ne örököljön az elhunyt férje után. Valószínűnek tartom, hogy félreértés történt, amely abból adódhatott, hogy az örökség tárgyát képező ház az elhunyt kizárólagos tulajdonában volt. A legtöbb esetben a ház, a lakás a házastársak vagyonközösségébe tartozik, tehát közös tulajdon, és ezért ha az egyik elhalálozik, akkor a hagyaték keretein belül először elosztásra kerül a vagyonközösség. A vagyonközösséget lényegében ugyanazon szabályok alapján osztják fel, mint a válás után. Ilyenkor a ház fele a feleséget illeti, de nem mint örökség, hanem mint a megszűnt házastársi vagyonközösség rá eső része. A ház másik fele képezi az örökséget, amely megoszlik az örökösök között. Konkrét esetünkben, ha a ház közös tulajdon lett volna, akkor a feleség megkapja annak felét és ezen kívül örökség jogcímén annak nyolcadrészét, a lányok mindegyike pedig szintén nyolcadrészt örökölt volna a házból. Mivel a ház az elhunyt kizárólagos tulajdona volt, az egész ház az örökség tárgyát képezi, így mind a négyüknek egynegyed részt kellett örökölniük. A gyermekek persze lemondhatnak a hagyatéki tárgyalás során az örökrészük egy részéről vagy a teljes örökrészükről a feleség javára.

Gulyás Éva ügyvéd

Címkék 

Ajánló

Ha Ön az Ikrek jegyében született, teljesülhet egy régi álma, ami nem csak az anyagiakra vonatkozik. Szép sikereket...

PUNTIGÁN JÓZSEF

Losonc. Épül az új, Galéria Lc üzletközpont a Köztársaság tér északi részén. Az épület...

Az ENSZ főtitkára részt kíván venni a második világháború befejezésének 70. évfordulója alkalmából tartandó...