Még nem zúdult le a vízözön?

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Bősnél enyhén apad a Duna, de még kérdéses, mit okoz a dévényi vízállás megemelkedése. Ján Stoličný, a vízi erőmű igazgatója kifejtette, nagyban függ a helyzet a németországi és ausztriai csapadékmennyiségtől.

Hasznos a Kis-Csallóköz falvainak

Vajkáról vasárnap este újra elindult a komp, amelyet pár nappal korábban a bősi erőmű turbináinak megnyitása miatt kellett leállítani. Álló Donát, a község polgármestere elmondta, a faluban nem okozott károkat az áradás. Az erőmű árvízvédelmi szempontból nagyon hasznos a Kis-Csallóköz falvainak, ugyanis az Öreg-Duna, illetve a Duna ágrendszere vízszintjének megemelésével megelőzhetőek a gondok.

Hasonló a helyzet a medvei határ közelében is. A Duna már apad, a belvíz azonban még gondokat okoz. Bartal Imre, Szap polgármestere elmondta, két-három napig még biztos problémát okoznak az átfolyások az utakon. Szap és Medve között egy szakaszon lassítani is kellett a forgalmat, mert a megemelkedett vízszint átfolyást okozott a megsüllyedt úttesten. A polgármester hangsúlyozta, tárgyalni fog a katasztrófavédelmi hivatallal, hogy emeljék meg 20 centiméterrel az úttestet, így elkerülhetőek lennének a hasonló helyzetben időről időre megjelenő problémák. Korábban Medve polgármestere, Morva László is kifejtette, a határon sincs nagy árvízveszély, ugyanis a töltés csak félig telt meg.

Folyamatosan erősítik

a gátakat

A három évvel ezelőtti áradások jelentős károkat okoztak a Kis-Duna és a Feketevíz térségében, egyebek között Nádszeg és Királyrév körül. Mint azt Miroslav Spáltól, a Szlovák Vízügyi Vállalat vágsellyei részlegének igazgatójától megtudtuk, folyamatosan erősítik a gátakat a Feketevíz partján. 2006-ban egy kavicsos utat alakítottak ki a gát mellett – ez jelentősen megkönnyíti a munkálatokat, hiszen korábban az elázott töltések mentén szinte lehetetlen volt a közlekedés. A teljes útszakaszt idén fejezik be, a beruházás mintegy 830 000 euróba (25 millió korona) kerül. Mint megtudtuk, tervben van a 12,5 kilométeres gátszakasz koronájának a magasítása is, ugyanis ez a rész alacsonyabb a Kis-Duna többi gátjánál. Az adott szakaszt mintegy nyolcvan centiméterrel kell magasítani, amelynek költsége több mint hatmillió euró (190 millió korona).

Miroslav Spál azt is elmondta, a Duna múlt heti áradása nem volt jelentősebb hatással a Feketevíz menti településekre, ugyanis minimálisak voltak az átfolyások a Vág folyóba. Gondot a Vág és a Duna szintjének párhuzamos emelkedése jelent a környéken. (szt, jm)