2012. május 24. csütörtökMa: Eszter (HU), Ela (SK)Holnap: Orbán (HU), Urban (SK)« Küldj képeslapot!
Széles körű együttműködést tervezünk, amely a helyi igények megfogalmazásán és felmérésén alapul – mondja Zászlós Gábor, a szervezet alapítója

Cikk a nyomtatott kiadásból Alapítvány a Zöld Csallóközért

Cikk küldése ismerősnekCikk nyomtatása

Évek óta a szó szoros értelemében a természetben, egy csallóközi tanyán él. Mint mondja, szűkebb környezetükben az elmúlt években több mint ezer fát ültettek ki, kizárólag a vidéken őshonos fajtákat: kőrist, szilt, fűzfát, kocsányos tölgyet… Most eltökélte, másokat is szeretne megfertőzni a zöld gondolattal – mondja Zászlós Gábor, a TriGránit ingatlanfejlesztő társaság igazgatótanácsának elnöke, aki a közelmúltban jegyeztette be alapítványát a zöld Csallóközért.

ÚJ SZÓ-INTERJÚ

Mi az oka, hogy a gazdasági élet szereplőjeként éppen a környezettudatos magatartás terjesztésében talált új kihívást?

A sajtó manapság szinte kizárólag a pénzügyi és gazdasági válsággal foglalkozik, és ez érthető is, hiszen a téma valamennyiünket érint. Szerencsére, mondhatnám cinikusan, válságok jönnek-mennek. Reményeim szerint inkább kisebb, mint nagyobb fájdalmakkal majd ezt is túléljük. Ami igazán fontos, hogy, a válságok csak időszakosak. Pozitív megközelítésben azt is mondhatnám, hogy olyan kísérő jelei életünknek, melyek egyben az új megoldások feltárását is magukban hordozzák. Ilyen értelemben tehát minden válság valódi kihívást is jelent. Az aktuális gazdasági problémák leküzdéséhez az érintett szakmák – közgazdászok, elemzők, pénzügyesek, bankárok, politikusok – mozgósítják szellemi kapacitásukat. Ugyanakkor előbb-utóbb fel kell ismernünk, hogy egy másik, permanens válságnak is részesei, okozói vagyunk. Gondoljunk a környezetünk állapotára. Környezetünkre, melyben élünk, dolgozunk, gyermeket nevelünk, szabadidőnket töltjük. Környezetünkre, amely életminőségünk érdemi meghatározója.

Mit tapasztal a saját szűkebb környezetében?

Hányszor vagyunk tanúi a kocsikból kihajított műanyag flakonok, a benzinkúton korábban megvásárolt műanyag kávéspohár út széli landolásának? Látszólag apróság, de ez is a viselkedésünk része, és szöges ellentétben áll a kívánt és elvárható környezettudatos magatartással. Említhetek súlyosabb gondot is. Sajnos az utóbbi években mindannyian tanúi vagyunk a felelőtlen, esetenként kizárólag az azonnali haszonszerzés céljából végzett erdőirtásnak. A természettel való mostoha bánásmód, a felelőtlen környezeti magatartás, őszintén szólva, évek óta zavar. Családom tagjaival, barátainkkal mind gyakrabban foglalkozunk a kérdéssel, vajon mi mit tehetnénk a bajok orvosolása érdekében. Szűkebb környezetünkben ugyan Gyuri testvéremmel és Balázs fiammal már több mint ezer fát ültettünk ki, mégis hiányérzetem volt. Szükségét láttam valamiféle megoldás, illetve valamiféle folyamat elindításának.

Ennek eszköze lehet az Alapítvány a Zöld Csallóközért?

Sok-sok ötletelés, vajúdás után született meg a gondolat, hozzunk létre alapítványt. Az ENSZ egyik jelmondatához tartottuk magunkat: „Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan.” Az alapítvány nagy figyelmet kíván szentelni a Csallóközben őshonos fák, cserjék és egyéb növényzet – sás, nád, káka stb. – megtartásának, lehetőség szerint az állományok bővítésének. Ezen túlmenően megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítunk a környezetvédelemnek és annak alakításának, a természeti és kulturális kincseink megóvásának, valamint szakirányú oktatási programok támogatásának.

Kikből áll jelenleg az alapítvány csapata?

Személyes tapasztalatom, hogy az épkézláb ötlet, a jó kezdeményezés az általában profitorientált közegben is támogatásra talál. Már az induláskor többek segítségére számíthattunk. A múlt évben Csekes Erika ügyvéd díjmentes szakmai segítségével jegyeztettük be az alapítványt. Szakáll Mária dunaszerdahelyi képzőművész szintén díjmentesen készítette el alapítványunk logóját. A továbbiakban széles körű együttműködést tervezünk, amely a helyi igény megfogalmazásán, felmérésén alapul. Értelemszerűen a főszerep a polgármestereké: helyi szinten az ő feladatuk a megfelelő területek számbavétele, azok jogi státuszának tisztázása, a kijelölésük. Számolunk a tanítókkal, és az egyház képviselőitől is aktív szerepvállalás várható. Hiszen a zöld felületek növelése – ezen belül az erdősítés – égető feladat és igazi közügy-közérdek. Reményeim szerint az alapítvány létrehozásával sikerül elindítani egy folyamatot, amely valamennyi csallóközi javát szolgálja. Az alapítvány kuratóriumának személyi összetétele is a folyamatosságot, a hosszú távú célokat tartja szem előtt – a tagok fele fiatal, harmincon inneniek alkotják. Bízom benne, hogy az alapítvány céljai széles körben elfogadhatóak, és ennek megfelelően alakul majd pártolói és támogatói köre.

Milyen konkrét tevékenységet kíván kifejteni az alapítvány? Illetve: mik lesznek az első, a nyilvánosság számára is látható lépései?

Az élhetőbb környezetért hosszú távon, megkülönböztetett figyelemmel és főleg állandóan, folyamatosan, nem csak kampányszerűen kell tenni. Téved, aki azt hiszi, hogy környezetünk megóvása, javítása elsősorban anyagi kérdés. Megítélésem szerint ugyanolyan jelentőséggel bír – ha nem fontosabb – valamennyiünk magatartása. Számomra elvi kérdés a munkálatokban a személyes részvétel. Hiszem, hogy az alapítvány kuratóriumának tagjai hasonlóképpen viszonyulnak a tennivalókhoz. Ami ez ideig a konkrét munkát akadályozta, az az iroda hiánya. Ez a probláma a jövő hónapban megoldódik. Ezzel egyidejűleg kialakítjuk a honlapunkat, valamint a rugalmas kommunikációt szolgáló internetcímet, hozzáférést. Már kapcsolatba léptem a csallóközi polgármesterek társulásával. Tekintve, hogy az érdemi munka egyik alapvető feltétele a már említett területi számbavétel, elsősorban a polgármestereket kívánjuk tájékoztatni. Terveink szerint áprilisban összehívjuk őket. Az összejövetelen szeretnénk részletesebben vázolni az alapítvány célkitűzéseit, meghallgatni a polgármesterek véleményét, vázolni a lehetséges együttműködés kereteit, módját. Ezek a legközelebbi teendők. Szinte egyidejűleg azonban szorgalmazni kívánom a kapcsolatfelvételt a szakirányú kutatóintézetekkel, felsőoktatási, erdészeti, mezőgazdasági intézményekkel, az illetékes tárcával és parlamenti bizottsággal idehaza. Globalizált világunkban ugyanakkor a küldföldi tapasztalatszerzés lehetőségeit is számba kell venni. (as)