A gyermektartásdíjról
18 éves kétgyermekes anyuka vagyok, van egy leányom és egy fiam. A lányom 2006-ban született, az apukájával egy éven belül megromlott a kapcsolatunk, ezek után nem is fizetett a lányom után gyerektartást. Ezért beadtam őt a bíróságra és megszabtak neki a havi 2000 korona tartásdíjat. Közben megszületett 2007 augusztusában a második közös gyermekünk. A bíróság itt is kiszabta a havi 1000 koronát. Ám ezek után sem fizetett. Letelt a 3 hónap, a gyermekvédelmi elküldött a rendőrségre, ahol feljelentést tettem. Ennek már több mint egy éve. Voltam végrehajtónál is, de semmi sem történt. Gyermekeim apja azóta összesen 41 000 koronával tartozik. A rendőrség a kihallgatáson kívül nem tesz semmit. Az állam fizethette volna helyette a pénzt, de csak a lányomra, viszont ehhez engedélyt kellett kérni az apukától, ő viszont nem egyezett bele. Ehelyett májusban feladott gyorsan egy csekket 2000 koronával, azóta fizetett júliusban, szeptemberben, és novemberben, vagyis minden második hónapban. Most havi 5900 koronából élek a 2 gyermekemmel a szüleimnél. Mit tegyek azért, hogy az apukát fizetésre bírjam?
A levélben leírtakból az tűnik ki, hogy minden lehetséges lépést megtett annak érdekében, hogy a gyermekeinek járó tartásdíjat megkaphassa. Ameny-nyiben az apa a jogerős bírósági döntés ellenére sem fizeti az ellátatlan gyermekeknek járó tartásdíjat, akkor sajnos, az anyának nagyon nehéz dolga van. A leghatásosabb megoldás a büntetőeljárás elindítása, amelyre akkor van lehetőség, ha az apa 2 éves időszakon belül 3 havi tartásdíj fizetésével marad el. Az ilyen esetekben az eltartási kötelezettség elmulasztásáról beszélhetünk, amely a büntető törvénykönyv 207. paragrafusa értelmében két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A feljelentés megtétele után a büntetőeljárás csak akkor folytatódik tovább, és akkor kerül a bíróság elé, ha az apa nem fizeti meg az addig felhalmozott tartozását. A büntetőeljárás kilátásba helyezése általában hatékonyan ösztönzi az apákat az elmaradás kifizetésére. Ennek a cselekménynek a büntethetősége ugyanis megszűnik, ha az apa legkésőbb a bírósági eljárás lezárása előtt kifizeti az elmaradt tartásdíjat. A leírt konkrét esetben tehát pontosan át kell tekinteni, hogy mekkora az elmaradás összege és az mely időszakra vonatkozik. Ha a helyi rendőrség annak ellenére nem lép tovább, hogy az apa több mint háromhavi elmaradást halmozott fel egy bizonyos kétéves időszakon belül, akkor a járási rendőrkapitányságon vagy pedig az ügyészségen lehet panasszal élni az eljárás szabálytalanságára vonatkozóan. A tartásdíj elmaradása behajtásának másik módja az lehet, hogy az anya a feljelentéssel párhuzamosan (vagy akár anélkül is) végrehajtási eljárást kezdeményez az apával szemben. Tudni kell azonban, hogy a végrehajtás meglehetősen hosszadalmas is lehet, főként ha az apának nincs vagyona vagy rendszeres, hivatalos bevétele. A végrehajtás folyamatáról a jogosult személynek, esetünkben az anyának jogában áll folyamatosan tájékozódni a végrehajtónál. Az olyan esetekben, amikor a végrehajtási eljárás legalább három hónapja folyik sikertelenül, a szülőnek a 201/2008 T. t. számú törvényben szabályozott feltételek mellett jogában áll póttartásdíjat kérni a gyermek lakhelye szerint illetékes munka, szociális és családügyi hivatalon keresztül. A póttartásdíj összege megfelel a bíróság által megszabottnak, de legfeljebb a gyermekekre meghatározott létminimum összegének 1,2-szerese lehet, jelenleg tehát gyermekenként legfeljebb 2952 korona. A póttartásdíj azonban csak abban az esetben fizethető ki, ha az igénylő és a vele egy háztartásban élő, együttesen elbírálandó személyek jövedelme nem haladja meg a számukra meghatározott létminimum összegét. A leírt esetben a 18 éves anya saját szüleinek, akikkel egy háztartásban lakik, és saját jövedelmének összege nem lehet magasabb mint 16 530 korona. A póttartásdíj kifizetéséhez nincs szükség az apa belegyezésére.
Gulyás Éva ügyvéd