Tényleg ne beszéljünk az utcán magyarul?

Pavel Graus dramaturg, Pozsony:

Roppant izgalmas és figyelemre méltó Ján Mikolaj véleménye. Effajta kijelentések viszont nem illenek egy közszereplőhöz, egy politikushoz, főként akkor nem, ha az iskolaügyi tárca vezetésével van megbízva. Tapasztalataim szerint a magyar–szlovák témában egy földrajzi vonzatú, egymással ellentétes arányosság érvényes: minél inkább északon él a megkérdezett, annál inkább szakértője a kérdéskörnek, s nézetét annál helyesebbnek tartja. A paradox az, hogy ha valaha is megfordult az illető délen, ott, ahol az üzletekben azt mondják, hogy „tešik”, tapasztalhatta, a magyaroknak és a szlovákoknak nincs egymással gondja. Miért is lenne, hiszen mindegyiküknek vannak őseik vagy Budapesten, vagy Kiszuca megyében. Közép-szlovákiai vagy északi optikával persze már teljesen másként látszódnak a dolgok. A diákok körében végzett felmérés negatív eredménye arról tudósít, hogy a szlovák fiatalok körében egy bizonyos szembenállás fogalmazódik meg a magyarokkal kapcsolatban – ez rémisztően hangozhat, de nem kell túlértékelni. A kormánykoalíciónak tagja a nemzeti párt. Tehát nincs mit csodálkozni. Vessünk egy pillantást olyan városokra, melyek valamivel nagyobbak, mint a mi országunk. Mondjuk, London. Hét és fél millió ember él itt, a hivatalos nyelv az angol. Kétlem, hogy mindenki tökéletesen beszéli, és tökéletesen érti, itt bizony az utcán bárki megszólalhat, és olyan nyelven, amelyen csak akar. Ha valaki intézkedni kényszerül, annak a hivatalos nyelvet kell használnia. Nem hiszem, hogy nálunk ez másképp lenne. Ha Mikolaj valóban azt gondolja, amit mondott, hogy a magyar nemzetiségű szlovák állampolgároknak az utcán csak szlovákul kellene beszélniük, akkor ezt csak mint viccet tudom értelmezni. Egy ilyen kijelentés nem lehet egy miniszter megfontolt véleménye.

Ružena Vongrejová vállalkozó, Galánta:

Egyetértek azzal, hogy az utcán vagy más nyilvános helyeken a magyarok is szlovákul beszéljenek, így legalább tökéletesítenék magukat a szlovák nyelvben. Mert ha otthon is csak magyarul beszélnek, meg az utcán is, akkor ha például vállalkozásba akarnak fogni, problémájuk akadhat a szlovák nyelv használatával. Ugyanakkor azt gondolom, hogy ha legalább az egyik szülő tud magyarul és a gyerekét nem tanítja meg magyarul, ezt rosszul teszi. Nekem személy szerint még sosem volt problémám abból, hogy nem tudok magyarul. Közintézményben, egy biztosítóban dolgozom, és az ügyfelek gyakran megkérdezik, beszélek-e magyarul, de még senki sem neheztelt, amikor mondtam, hogy nem, mert Liptóból, származom. Előfordul, hogy az ügyfél bediktálja a nevét és én Sabónak írom, aztán kijavít, hogy magyar Sz-szel írja a nevét, de még senki nem sértődött meg azon, hogy első hallásra Sabonak írtam. Ismerek olyan hivatalnokot, aki ért magyarul és megmondja az ügyfélnek, hogy nyugodtan beszéljen magyarul, de ő szlovákul fog válaszolni. Én egyáltalán nem beszélek magyarul, de még nem fordult elő, hogy egy magyar nemzetiségű ügyfél megsértődött volna amiatt, hogy szlovákul kell velem beszélnie.

Michaela Vetráková, Tiszolc:

Liberális embernek tartom magam, szerintem mindenki használja a saját nyelvét, ahogy és amikor csak tetszik. Ilyesmit nem lehet megtiltani és fölösleges is lenne, valószínűleg ilyen hatalmi pozícióból érkező tiltásra már odafigyelnének az unióban is. Hivatalos ügyek intézésénél viszont nem árt, ha tudja a kisebbségi ember az államnyelvet. Ha vegyes a társaság, és olyan szlovák is jelen van, aki nem beszél magyarul, akkor viszont illemből úgy gondolom, jobb ha szlovákul beszélgetnek. Személyes tapasztalatom, Londonban mindenki úgy beszél az utcán a saját nemzetbelijével, ahogyan tud és akar. A szlovákok például szlovákul beszélgetnek és ez egyáltalán nem zavar senkit. Ez a normális.

Miroslav Sambor, Kassa:

Ezer éve élünk már egymás mellett, szlovákok és magyarok. Megférünk egymással, konfliktusok nélkül. Gyűlölet nincs bennünk, ezt mesterségesen szítják a politikusok. Engem sosem zavar, hogy a magyarok magyarul beszélnek az utcán, a kávézóban vagy a villamoson. Joguk van rá. Nem hiszem, hogy a 14-15 éves gyerekekben kifejlett magyargyűlölet lenne, hogy ez a saját meggyőződésük. Ezt a reagálást, mely a felmérés eredményeiben mutatkozik, csak otthonról vagy pedig az iskolából hozhatták. Valaki tudatosan beléjük nevelte az ilyen hozzáállást, és ez semmiképp sem helyes. Egyébként a feleségem is magyar, mégis jól megvagyunk egymással már két évtizede. (fm, gl, szasz, kozs)