Veszélyben az Arany utcácska
A Prága leglátogatottabb műemlékei közé tartozó Arany utcácskát évente több mint egymillió ember keresi fel. Házai mai formájukat az 1950-es évek első felében elvégzett felújításkor kapták. (ČTK-felvétel)
KOKES JÁNOS
„A legfőbb probléma, hogy az idők folyamán számos helyen megsérült, kilyukadt a helyi, szintén nagy múltra visszatekintő csatornázás, így az esővíz folyamatosan alámossa az apró, festői házacskák amúgy is elég gyenge alapzatát. Ha a felújítást elhalasztanánk, fennáll a veszélye annak, hogy az egész Arany utcácska belecsúszhat a Szarvas-árokba és gyakorlatilag megsemmisül” – indokolta a felújítást Ivo Velíšek, a prágai vár kezelőségének igazgatója.
A nagyrészt a 16. századból származó közel kéttucatnyi házacska, amely fecskefészekként tapad az ősi Hradzsin várfalához, a valóságban nem szilárd talajra, hanem az évtizedek folyamán a Szarvas-árok szélére kihordott különféle törmelékre, szemétre épült, így geológiai szempontból eléggé ingatag. A helyi csatornázást legutóbb valamikor a 20. század közepén újították fel részben, s ma már nagyon meglátszik rajta az idő foga. A felújítás a tervek szerint nagyjából 40 millió koronába fog kerülni. Mintegy kárpótlásul a turisták előtt megnyílik a hradzsini Rozmberg-palota, amely eddig évente csak egy-két alkalommal volt látogatható.
Míg a turisták búslakodnak, addig a régészek körében a hír örömet váltott ki. Kiderült ugyanis, hogy az Arany utcácskában eddig még sosem volt nagyobb arányú régészeti kutatás. Miután ez a terület a 14. és a 15. században a Hradzsin városi szeméttelepeként is szolgált, a várakozások nagyok.
„Az Ulászló-terem felújításakor beható ismereteket szereztünk arról, milyen volt a vezető, uralkodó réteg élete a Hradzsinon. Az Arany utcácska felújításakor pedig lehetőséget kaptunk arra, hogy megismerjük, hogyan élt egykoron az alsó réteg, az egyszerű nép, a szolgálók és a várfalakat védő lövészek” – jelentette ki Jan Frolík régész, aki a feltárást felügyeli.
Az Arany utcácska ma is álló legrégibb házai a Hradzsint elpusztító 1541-es tűzvész után épültek, többségük azonban a 17. századból való. A legenda szerint itt laktak II. Rudolf német-római császár alkimistái, a 20. század elején egy ideig itt lakott Franz Kafka, a világhírű író is.