A világ legrégibb hangszere

MTI-HÍR

Berlin. Az emberek már 35 ezer évvel ezelőtt is zenéltek, legalábbis erről tanúskodik egy németországi barlangban talált furulya, amelyet a világ legrégebbi hangszerének tartanak a szakemberek.

A furulya 12 darabjára Németország déli részén, az Ach-völgyben lévő Hohle Fels barlangban, egy ovális, tányérnyi méretű területen bukkantak a Tübingeni Egyetem régészei Nicholas Conard professzorral az élen. A hangszert kőszerszámokkal faragták ki egy óriási keselyű üreges szárnycsontjából. A 22 cm hosszú és 2,2 cm átmérőjű furulyán öt lyuk található, a „fúvókát” V-alakban metszették.

A lelet korát 35 ezer évesre becsülik, vagyis ötezer évvel korábbi, mint az eddig fellelt furulyák. „Ez minden kétséget kizáróan a világ legrégebbi ismert zeneszerszáma” – hangsúlyozta Nicholas Conard.

Ugyanezen a helyen 3 elefántagyarból faragott furulya töredékeit is meglelték a régészek; ezek sokkal bonyolultabb módon készültek, mint madárcsontból alkotott társuk. Az őskori hangszerkészítőnek először ki kellett faragnia a furulyakezdeményt az elefántcsontból, majd hosszába kettévágni. Ezután kifaragta a belsejét, kiképezte a lyukakat, majd a két felét összeragasztotta.

A barlangban a leletek tanúsága szerint művészeti műhely üzemelt: az üledékben a csont faragására használt kőszerszámok sokaságára bukkantak, ahogy arra utaló jeleket is találtak, hogy mamut-, ló-, rénszarvas- és medvecsontokat munkáltak itt meg. Találtak égetett csontot, ásványokat, faszenet, vér- és állati zsiradék maradványait, ezek mind a korabeli festékek komponensei voltak, amelyeket a kőkorszak embere a barlangok dekorálására használt.

„A leletek fényében arra következtethetünk, hogy a zene jelentős szerepet játszott az augnaci kultúra népének életében, amely a kései paleolitikum kezdetén, 40 ezer és 10 ezer évvel ezelőtt virágzott” – emelte ki Nicholas Conard .