A Hudson folyón landolt egy utasszállító gép
Vízre szállt. Utasok „sorakoznak” annak a repülőgépnek a szárnyán, amely a Hudson folyón landolt csütörtökön a New York-i LaGuardia repülőtér közelében. Csodával határos módon a gép becsapódáskor ép maradt, és az embereket mind egy szálig gyorsan kimentették a helyszínre érkező hajók. A US Airways Airbus A320-as gépének fedélzetén 150 utas és 5 fős személyzet tartózkodott. A gép a LaGuardia repülőtérről szállt fel délután 3.26-kor, s percekkel később madárral vagy egy madárrajjal ütközött. Részletek a 24. oldalon. (TASR/AP-felvétel)
MTI-ÖSSZEFOGLALÓ
„Hangos robbanás hallatszott néhány perccel a felszállás után, és a gép kissé megrázkódott” – mondta az egyik utas, Alberto Pinero. Szerinte az utastérben füstszagot lehetett érezni, és ekkor kezdett visszafordulni a gép, amiből arra lehetett következtetni, hogy valami baj van.
A repülésirányító hatóságok közlése szerint a pilóta kevesebb mint egy perccel a felszállás után a New York-i LaGuardia repülőtér közelében „kettős madárütközést” jelentett, majd vészleszállást hajtott végre a Hudson-folyón. Az ABC értesülése szerint az utasszállító lúdcsapattal találkozott. A gép, amely az észak-karolinai Charlotte-ba vette az irányt 975 méteres magasságból fordult vissza a folyó felé. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) közlése szerint nincs arra utaló jel, hogy terrorcselekmény történt.
A pilóta arra kérte az irányítótornyot, hogy visszatérhessen a LaGuardia reptérre. Erre meg is akarták adni az engedélyt, de a pilóta közölte, hogy inkább mégis a közelebbi, Teterboro reptérre irányítaná a gépet. Ez volt az utolsó kapcsolatfelvétele az irányítókkal.
Pinero szerint a pilóta annyit közölt az utasokkal, hogy „készüljenek fel a becsapódásra”. „Ekkor tudtuk, hogy zuhanunk, ráadásul vízre” – mondta. Az utasok szerint a becsapódás olyan volt, mint egy autókarambol. Egy szemtanú, aki egy épület 25-ik emeletéről nézte végig a landolást, azt mondta, hogy a gép nagyon lassan érintette a víz felszínét.
A US Airways 1549-es járata Manhattantől nyugatra, a 48. utca magasságában esett a New Yorkot New Jersey-től elválasztó Hudson-folyó vizébe. A levegő hőmérséklete mínusz 6, a vízé plusz 6 Celsius-fokos volt. A repülőgép a folyó jeges vizén lebegett, majd lassú süllyedésbe kezdett. A repülőgépet nem sokkal a baleset után a környéken tartozkodó hajók vették körül, és az utasokat kimentették. Ha ez nem sikerült volna, a vízbe kerülő utasokat perceken belül kihűlés fenyegette volna.
Amikor a gép elkezdett süllyedni, pánik tört ki az utastérben, de néhányan kiabálva nyugalomra próbálták inteni az utasokat. Egy másik utas, Jeff Kolodjay csuromvizesen, hosszasan ecsetelte újságíróknak a történteket. „A gép meglehetősen gyorsan elkezdett megtelni vízzel. Félelmetes volt. Tőlem balra volt egy hölgy egy csecsemővel, átmászott az üléseken” – mondta Kolodjay.
A becsapódás után az utasok hátrahagyva kabátjaikat és poggyászaikat, megragadva a mentőmellényeket és a felfújható párnákat igyekeztek kifelé a gépből. Az utasokat a partra, egy közeli épületbe szállították a mentőegységek.
A gépet sikerült Manhattan partjához vontatni, egy kikötői bakhoz rögzítették, a pilótafülke és egyik szárnya emelkedik ki a vízből. Egyelőre nem dőlt el, hogyan emelik ki a folyóból.
Michael Bloombert New York-i polgármester szerint a pilóta „mesterien” tette vízre a gépet, s nem hagyta el a fedélzetet, amíg nem bizonyosodott meg arról, hogy egy utas sem maradt a fedélzeten. Kétszer is visszament a gépre, miután már mindenkit kimenekítettek. Peter Goelz, az amerikai közlekedésbiztonsági hivatal (NTSB) volt vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy ami történt, az a „repüléstörténet bámulatos hőstette volt”.
A máris „hőssé” kikiáltott pilótáról kiderült, hogy Chesley Sullenbergernek hívják, negyvenéves repülési tapasztalattal rendelkezik, és korábban az amerikai légierőnél szolgált vadászpilótaként.
Az amerikai hírcsatornák „hudsoni csodaként” emlegetik a balesetet. Mindenesetre repülési szakértők is azt mondják, hogy kivételes eset az, amikor sikerül vízen landolnia egy utasszállító gépnek, anélkül, hogy kettétörne. „A vízre való landolás általában nagyobb rombolással jár, mint a szárazföldi landolás. Bámulatba ejtő, hogy egy sugárhajtású Airbus képes volt leszállni egy folyón anélkül, hogy darabokra tört volna” – mondta Max Vermij légi balesetekkel foglalkozó kanadai nyomozó. Szerinte a gép óránkénti mintegy 250 kilométeres sebességgel ért vizet, és ilyenkor a becsapódáskor általában letörnek a szárnyak és a hajtóművek, víz kerül a gép belsejébe, s ez szétszakítja a gép törzsét.
Joe Mazzone, a Delta Air Lines nyugalmazott pilótája elmondta: nem szokatlan, hogy madarak repülőgépekkel ütköznek, s ha a hajtóműbe kerülnek, azok szinte azonnal leállnak. A repülésirányító torony értesíteni szokta a felszálló gépeket, ha madarakat észlel a térségben.