Manapság alig van olyan képzőművész, aki ne használná ki az új műszaki lehetőségeket

Főszerepben a digitális technika

Budapest. A MEGA-PIXEL 2010 Digitális Alkotások Országos Tárlatát két budapesti helyszínen rendezték meg, ahol száz művész százötven munkáját mutatták be.

Mayer Éva alkotásai a kiállításon (Képarchívum)

JUHÁSZ KATALIN

Az első kiállítás 2010. december 16. – 2011. január 10. között a FUGA Budapesti Építészeti Központjában volt látható Alaplap-Alaprajz címmel; azt Bordács Andrea esztéta nyitotta meg. A kiállítás szakmai programmal, Csáji Attila nemzetközileg elismert képzőművész „A fényművészetről szubjektíven” című előadásával zárult.

A múlt héten megnyílt MEGA-PIXEL 2010 második tárlatán összesen hatvanegy művész digitális alkotásai láthatóak január végéig Budapesten, a Magyar Alkotóművészek Házában. A kiállítók között egy somorjai képzőművész, Mayer Éva is szerepel, aki díjazott lett az országos tárlaton.

A Magyar Elektrográfiai Társaság szervezésében megvalósult tárlat a hagyományos nézőponthoz képest kicsit más szemszögből mutatja a valóságot, hogy ki-ki elgondolkodhasson azon, miként befolyásolja a modern technika a világról alkotott képünket.

„Ami még a kilencvenes években is inkább csak szórványos jelenség volt a kortárs magyar művészetben, az elektrográfia, a különféle számítógéppel, digitális technikákkal, a számukra kifejlesztett különféle grafikai programok alkalmazásával létrejött alkotások az ezredforduló utáni évtizedben egyre inkább meghatározó jelentőségűvé váltak. Alig van művész, legyen festő, szobrász, grafikus vagy épp formatervező, aki ilyen vagy olyan módon ne használná ki az új technikai lehetőségeket, ugyanakkor számos olyan alkotó nevét felsorolhatnánk, aki legjelentősebb műveit éppen az elektrográfia területén hozta létre” – hangsúlyozta a megnyitón P. Szabó Ernő művészettörténész, hozzátéve, hogy a mostani tárlat komoly továbblépés a négy évvel ezelőtti, Pixel címet viselő első ilyen próbálkozáshoz képest. Négy év alatt sokat fejlődött a technika, újabb tendenciák jelentek meg, mint a fény-videó installációk, objektek, művészkönyvek, és ez a seregszemle már lehetőséget teremt az elektronikus eszközökkel alkotott nagyméretű művek bemutatására is.

P. Szabó Ernő szerint manapság sok kísérletező művésznél látható a hagyományokkal való szembesülés szándéka, a múlt nagy mestereinek és műveinek megidézése, átértelmezése, a hagyományos és a számítógépes „nyelvezet” szembesítése. Új megvilágításba kerülnek továbbá a természeti struktúrák, korábbi, önálló képek jelennek egy-egy nagyobb alkotás képelemeiként, mindez legtöbbször merész, egyben játékos formában. „Ez a jó értelemben vett játékosság akkor is a javára válik az elektrográfiának (is), amikor a nyelv helyett magát a nyelv létrehozóját, használóját, azaz az alkotó személyiséget, illetve magát az embert vagy az emberi kapcsolatokat veszi górcső alá” – hangzott el a megnyitón.

HAász Ágnes képzőművésztől, a rendezvény kurátorától megtudtuk, hogy a kiállítás anyagát szakmai zsűri válogatta több, mint háromszáz munkából. Szép számmal szerepelnek közöttük fiatal, frissen végzett művészek, de olyan meghívott mesterek is, akik már több évtizede sikeresen képviselik a műfajt Magyarországon és külföldön egyaránt. A kiállítás létrejöttét két tanácsadó, Bordács Andrea esztéta és N. Mészáros Júlia művészettörténész is segítette. A nem mindennapi tárlat január 30-ig tekinthető meg Budapesten, az Olof Palme sétány 1. szám alatt.

A két tárlat kiemelkedően színvonalas alkotásait a zsűri különdíjjal jutalmazta: A. Nagy Gábor, Csáji Attila, Csíkvári Péter, Csízy László, Kelecsényi Csilla, Lévay Jenő, Mayer Éva, Örkényi Antal, Stefanovits Péter, Zsubori Ervin képzőművészek munkáit.

Címkék 

Ajánló