OTTHONUNK A NYELV

Az igekötős szerkezetek helyesírási vonatkozásai

MISAD KATALIN

A Gramma Nyelvi Iroda közönségszolgálatához az utóbbi időben több, az igekötők helyesírására vonatkozó kérdés érkezett, pl.: „Milyen szabály alapján írjuk különféleképpen a meg-megnéz, illetve az ide-oda néz szerkezeteket?”, „Hogy írjuk helyesen: össze-vissza beszél vagy összevissza beszél?”, „Miért nem azonos az aláírásgyűjtés, illetve az aláírás-hamisítás szavak helyesírása?”

Az igekötő nyelvtani értelemben olyan rendhagyóan viselkedő összetételi elem, amely – mint ahogy a neve is mutatja – igével vagy igéből képzett más szófajú szóval alkot ún. alaktani természetű összetételt, pl.: ad –→felad, feladat. Ha közvetlenül az ige vagy az igéből képzett más szó előtt áll, egybeírjuk vele: elad, odautazik, egybeír; eladó, odautazni, egybeírás stb., ám amennyiben követi az igét vagy az igéből képzett igenevet, különírjuk tőle: add el, nem utazhatnak oda, nem írható egybe. Az igekötő akkor is különírandó, ha közé és az igéje vagy igei származékszava közé más szó ékelődik: el ne adja, oda sem utazott; egybe is írható.

Az igekötők helyesírására azonban a fenti alapszabályokon kívül számos más szabálypont vonatkozik, többek között az, mely szerint a megismételt igekötők közé kötőjelet kell tenni, miközben az igét vagy igenevet egybe kell írni az igekötővel, pl.: meg-megnéz, bele-belelapoz; fel-felbukkanó stb. Az ellentétes jelentésű igekötőket ugyancsak kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz, de a hozzájuk tartozó igét, ritkábban igei származékszót ilyenkor különírjuk tőlük, pl.: ide-oda néz, föl-le járkál; oda-vissza utazás.

Nyelvünkben vannak olyan igekötők, amelyek határozószóként is használatosak. A szabály ez esetben egyszerűnek tűnik: igekötőként egybe-, határozószóként különírjuk őket, pl.: fenn maradt (az emeleten), de: fennmaradt (a neve); ide jött (nem oda), de: idejött (hozzám). Az írásgyakorlatban ennek ellenére sokszor gondot okoz a standard alak rögzítése, hiszen az alakilag azonos igekötők és határozószók több szempontból is rokonságot mutatnak egymással, ezért nem egyszerű eldönteni, milyen minőségükben vannak éppen jelen a szerkezetben. Az összevissza, szerteszét, szerteszéjjel szavak azonban szófajukat tekintve ma már egyértelműen határozószók, így különírjuk őket az igétől, pl.: összevissza beszél, szerteszét dobál, szerteszéjjel szór stb. Ez a tény azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a szóban forgó határozószók összetételi elemei egymástól különválva igekötőként is funkcionáljanak. Írásmódjuk ilyenkor követi az igekötők helyesírására vonatkozó szabálypontok utalásait, pl.: összebeszél (valakivel), visszabeszél (valakinek), szétnéz (valahol), széjjelszór (valamit) stb.

S hogy miért írjuk egybe az aláírásgyűjtés szót, miközben az azonos előtagot tartalmazó aláírás-hamisítás főnevet már kötőjelezni kell? Erre az ún. szótagszámlálási szabály adja meg a választ: a kettőnél több összetételi tagot számláló összetételeket általában hat szótagig egybeírjuk, az ennél hosszabbakat viszont már kötőjellel tagoljuk, pl.: rendőregyenruha (6 szótag), de: tűzoltó-egyenruha (7 szótag). A szótagszámlálási szabály értelmében az egy szótagú igekötőket nem, de a két szótagúakat már összetételi tagnak kell tekinteni, így a három összetételi tagot és hat szótagot számláló aláírásgyűjtés főnevet még egybeírjuk, a nyolc szótagból álló aláírás-hamisítás szerkezetet azonban már kötőjellel.

Az igekötők írásmódjára vonatkozó további szabálypontokat A magyar helyesírás szabályaiban (Akadémiai Kiadó, Budapest), részletes kifejtésüket pedig az Osiris Kiadó Helyesírás című kötetében találják meg az érdeklődők.

Címkék 

Ajánló

Ha Ön az Ororszlán jegyében született, úgy gondolja, hogy mostanában könnyen eléri a céljait, és a nehezebb ügyeket...

A KDH ismét sikertelenül próbálta meg érvényesíteni azt, hogy ne lehessen államünnepekkor és hétvégén munkába hívni...