2012. május 24. csütörtökMa: Eszter (HU), Ela (SK)Holnap: Orbán (HU), Urban (SK)« Küldj képeslapot!
Apró cetlikre jegyezte láttató erejű tőmondatait

Cikk a nyomtatott kiadásból Mándy Iván 90 éves lenne

Cikk küldése ismerősnekCikk nyomtatása

A Greta Garbo című jegyzetének egy kéziratoldala(Kép: irodalmiakademia.hu)

ÉVFORDULÓ

Budapest. Holnap lenne 90 éves Mándy Iván Kossuth-díjas író, a Régi idők mozija, A pálya szélén és a Csutak-regények szerzője. Budapesten született, ez a város volt lakhelye, műveinek ihletője. Hírlapíró apja afféle bohém csodabogár, számtalan anekdota hőse volt, mindenhová magával vitte őt: szerkesztőségekbe, kávéházakba, moziba, futballmérkőzésekre. A fiú jobban kedvelte ezeket a helyeket, mint az iskolát, amelyből 16 éves korában kimaradt, és soha nem is érettségizett le. Írni viszont, atyai hatásra, korán kezdett, első novelláját a negyvenes évek elején Schöpflin Aladár közölte, majd 1943-ban megjelent első kötete is. A háború idején a Reggeli Magyarországnál volt a sportrovat szerkesztője, saját bevallása szerint a focin kívül semmihez sem értett. Az 1946-ban megjelent Újhold című folyóirat egyik társszerkesztője lett, Pilinszky János, Rába György és Lengyel Balázs mellett. A lapot két évvel később művészkedés vádjával ellehetetlenítették, íróit elhallgattatták, háttérbe szorították. A hallgatás éveiben írt műveit egy nagy bőröndben őrizte. Kifogástalan eleganciájú alakja gyakran feltűnt a kávéházakban, ahol apró cetlikre jegyezte láttató erejű tőmondatait, amelyekből írásait felépítette. Műveinek színtere egy kis budapesti városdarab volt: a szürke bérházak, kocsmák, mosodák, trafikok, liftek, vécék, uszodák, mozik. E tájakat népesítették be „hősei”: a kisemberek, a félrecsúszott egzisztenciák, a „pálya szélén rekedtek”, a kisemmizettek, a mindig vesztesek. A mozit nagyon szerette, Tati, Fellini voltak kedves rendezői, s írásai is több rendezőt megihlettek. 1995. október 6-án hunyt el Budapesten. (mti)