2012. május 24. csütörtökMa: Eszter (HU), Ela (SK)Holnap: Orbán (HU), Urban (SK)« Küldj képeslapot!
PROGRAMAJÁNLÓ

Cikk a nyomtatott kiadásból Rejtjeles üzenetek

Cikk küldése ismerősnekCikk nyomtatása

Dréher János Osztott terek című kiállítása október 31-ig látható a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében (Palisády 54.), munkanapokon 10-től 19 óráig.

JUHÁSZ KATALIN

Pozsony. A Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében ma délután öt órakor nyílik Dréher János Osztott terek című kiállítása. A budapesti alkotó különleges időutazásra invitálja a nézőt, és aktív közreműködésünkre, képzelőerőnkre, fantáziánkra is számít. Ezek a képek első pillantásra zavarba ejtőek, inkább érzéseket, mint gondolatokat generálnak, hiszen olyanok, mint egy-egy kódolt üzenet. Keresgéljük a megfejtést, és magunk is megdöbbenünk, milyen gyorsan megérkezünk távoli korokba, és milyen hamar részesei leszünk a múlt és a jelen találkozásának.

Dréher rétegeket jelenít meg művein, plasztikusan és sokat sejtetően, hogy önkéntelenül azt keressük, ami a rétegek alatt található. A történelem folyamata és megszakítottsága jelenik meg az omló vakolatokra, kopottas burkolatokra emlékeztető képeken. A letűnt civilizációk pusztulása feletti szomorúság érzése keveredik egyfajta kíváncsisággal, az örök változás szükségszerűségének érzésével, a múlt és jelen találkozásának izgalmával. Felsejlenek a letűnt századok emlékei, rekvizitumai, ám a dimenziók az egyéni benyomások interpretálásával egyetemessé tágulnak. A befogadó dolgát maga a technika is jelentősen megkönnyíti.

A képek ugyanis szinte a szemünk előtt „épülnek fel”. Egyfajta beavatás, műhelytitkok megosztása, amit látunk, a legtöbb festővel ellentétben ugyanis Dréher János számára nagyon is fontos, hogy a befogadó lássa, hogyan, milyen módon készültek a festmények. Önkéntelenül is tudatosítjuk magát az anyagot, és azt vizsgáljuk, mely rétegek kerültek fel a vászonra utolsóként, és vajon mi rejtőzik alattuk. Az összhatás ennek ellenére nem kaotikus, hanem nyugalmat árasztó és állandóságot sugalló. Néha egy-egy indulatosabb, határozottabb vonal töri meg az összhangot, a képen belül gyakran megjelenik egy másik, kisebb kép fragmentuma, mintha csak véletlenül került volna oda.

Milyenek lehettek a távoli korok falfirkái? Mit üzentek az utókornak? Mennyi maradt belőlük, és minek köszönhető, hogy legalább töredékesen fennmaradtak? Miért pont azokat a felületeket akarja megmutatni nekünk az alkotó, amelyeket a vásznakon látunk? Hogyan kapcsolódik a múlt a jelenhez?

A válaszok, azaz a lényeg rejtve marad, ha úgy tetszik, ki-ki maga kell, hogy lehámozza a régeteket és megfejtse Dréher János furcsa, elgondolkodtató rejtjeles üzeneteit.

Dréher János 1952-ben született, 1982-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, Bráda Tibor tanítványaként. Budapesten él és dolgozik. Rendszeresen részt vesz magyarországi kiállításokon, de képei láthatóak voltak már többek között Svédországban, Dániában és Belgiumban is. 1993-ban művészeti oktató munkájáért Németh László-díjjal jutalmazták.