2012. május 24. csütörtökMa: Eszter (HU), Ela (SK)Holnap: Orbán (HU), Urban (SK)« Küldj képeslapot!
Az EU-s külügyi szolgálatának állományában valamennyi tagország állampolgárainak „megfelelő” arányban kell helyet kapniuk

Cikk a nyomtatott kiadásból Görögország az örökzöld uniós téma

Cikk küldése ismerősnekCikk nyomtatása

Brüsszel. Megkezdődött tegnap kora este Brüsszelben az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek kétnapos találkozója, amelyen elsősorban az EU következő tíz évre vonatkozó, átfogó gazdasági stratégiájának (EU 2020) fő célkitűzéseit vitatják meg.

MTI-HÍREK

Az EU-csúcs megbeszéléseinek témái között – jóllehet eredetileg csak érintőlegesen tervezték megtárgyalni – ismét előtérbe került a pénzügyi nehézségekkel küzdő Görögország helyzete. A találkozó kezdetén jelentették be diplomáciai forrásból, hogy Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő kétoldalú találkozón megállapodott Görögország támogatásának elveiben. Előzetesen kiszivárgott információk szerint a tagállamok egy része egyelőre nem kívánja elkötelezni magát nehezen teljesíthető, számszerűsített célok mellett. A ma befejeződő csúcstalálkozó témája a nemzetközi gazdasági válság, a káros éghajlatváltozás elleni fellépés, illetve az EU és egyes nemzetközi stratégiai partnerek viszonya. Az Európai Unió külügyi szolgálatának állományában valamennyi tagország állampolgárainak „megfelelő” arányban kell helyet kapniuk – áll abban a javaslatban, amelyet Catherine Ashton külügyi főképviselő tegnap ismertetett Brüsszelben. A szolgálatra vonatkozó elképzelések korábbi változatait a kelet- és közép-európai tagállamok nagy része bírálta, mert úgy ítélték meg, hogy az nem garantálja az unióhoz ebben az évtizedben csatlakozott országok arányos részvételét. Ashton javaslata arra is kitér, hogy a kinevezéseknek a legszélesebb földrajzi alapon kell történniük. A tervezetet újabb bírálatok érték. Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke kifogásolta, hogy a szöveg nem tartalmazza, hogy a szolgálat számoljon el gazdálkodásáról a parlament előtt. A tavaly életbe lépett Lisszaboni Szerződés értelmében a szolgálat az unió eddigi külügyi szolgálatainak tagjaiból, illetve a tagországok delegálta diplomatákból állna. Az új tagországok azt kifogásolják, hogy míg a tagországi állománynál Ashtonék arányos képviseletet garantálnak, az uniós intézményektől érkező csoportban nagyobb arányt képviselhetnek a régebben uniós taggá vált országok diplomatái.