Peking: légy óvatos, USA!
MTI-ÖSSZEFOGLALÓ
A kínai–amerikai kapcsolatokban az utóbbi időben bekövetkezett hullámvölgy egyik legerősebb kiváltó oka éppen az volt, hogy az Egyesült Államok januárban jóváhagyta a még a Bush-kormányzat idején elhatározott, mintegy 6,4 milliárd dollár értékű fegyvereladást Tajvannak. Azonban a tajvani kívánságlistán szereplő fegyvereknek először nem mindegyikét hagyták jóvá, így az F-16-os vadászgépek lemaradtak róla. Viszont a Patriot típusú, föld-levegő elfogórakéták mellett például a hatvan darab UH-60M Black Hawk típusú helikopterre is igent mondtak az üzletet engedélyezők. Az utóbbi napokban talán éppen azért, mert Washingtonban úgy értékelték, hogy Peking a már megszokott harcos retorika ellenére viszonylag „simán” elfogadta az üzlet tényét, az F-16-osok eladását is fontolóra vették, s korábban – meg nem erősített forrásokból – arról lehetett hallani, hogy dízel-elektromos tengeralattjárók is szóba kerültek. Az új helyzet előkészítésére a napokban már kiszivárogtattak olyan amerikai kormányzati jelentést, amely előrevetítette a vadászgépek eladásának szándékát. Az amerikai védelmi hírszerző ügynökség (DIA) jelentése szerint Tajvan harci gépei jelenlegi állapotukban alkalmatlanok a sziget védelmére, alacsonyabb szintűek szárazföldi Kína technikájához képest, a mintegy 400 gép kora és állapota miatt nem volna hatékonyan bevethető. Ezért, illetve a kínai hadsereg erősödése miatt indokolt a tajvani légierő technikai fejlesztése. Hírügynökségi jelentések szerint Tajvan 66 darab F-16-osra nyújtotta be igényét. „Változatlan Kína álláspontja ama tekintetben, hogy a tajvani fegyvereladások miatt felfüggeszti katonai cserekapcsolatait az Egyesült Államokkal” – jelentette ki tegnap Huang Hszüe-ping (Huang Xueping) katonai szóvivő, aki a jelenlegi elmérgesedett helyzetért a teljes felelősséget az amerikai félre hárította. „Arra kérjük az Egyesült Államokat, hogy tegyen konkrét lépéseket, és tartsa tiszteletben Kína alapvető érdekeit, kerülje a Kínát nyugtalanító biztonsági kockázatokat“ – húzta alá a védelmi tárca szóvivője.
A kínai kormány ugyanakkor ellenzi az eddiginél keményebb szankciók bevezetését az atomprogramjához ragaszkodó Iránnal szemben. Mint a pekingi külügyminisztérium szóvivője tegnap újságírók előtt kifejtette, kormánya „úgy gondolja, hogy az iráni nukleáris kérdések terén továbbra is van diplomáciai mozgástér”.