Megerősítik az Európai Parlamentet
MTI-TUDÓSÍTÁS
Brüsszel. Megállapodott egymással az Európai Parlament (EP) és az Európai Bizottság tárgyalóküldöttsége abban, hogy erősítik az EP szerepét az uniós intézményrendszeren belül, és hogy a legfőbb végrehajtó testületnek számító bizottság egyenrangú félként fogja kezelni a parlamentet a tagállami kormányokat képviselő Európai Tanáccsal.
A parlament jogkörének bővítése a tavaly december elsején hatályba lépett Lisszaboni Szerződés előírásain alapul, de az uniós intézmények közötti gyakorlati munkakapcsolat részletszabályait keret-megállapodásba kell foglalni. Ennek legfontosabb pontjaiban megegyezés született a parlament és a bizottság küldöttsége között.
A keret-megállapodás pontos és végleges szövegét a következő hónapokban tovább csiszolják, és május-júniusra akarnak elkészülni vele.
A megállapodás értelmében erősödik a parlament jogszabályalkotást kezdeményező szerepe, a végrehajtó testület nagyobb felelősséggel tartozik az EP-nek, bővül a parlament mozgástere a külkapcsolatok terén.
Az EP lehetőséget kap arra, hogy betekintsen az összes olyan iratba, amely a bizottság és az úgynevezett nemzeti szakértők közötti megbeszélések anyagait tartalmazza.
A létrehozandó uniós külügyi apparátust illetően a parlament nem tudta kiharcolni, hogy a leendő EU-nagyköveteket kinevezésük előtt saját szakbizottsága hallgathassa meg, arra viszont ígéretet kapott, hogy a kinevezési eljárás „átlátható” lesz.
Az EP plenáris napirendjébe beiktatnak olyan „kérdések óráját”, amikor az egyes bizottsági tagokhoz is kérdéssel lehet fordulni, beleértve Catherine Ashton bizottsági alelnököt, kül- és biztonságpolitikai főképviselőt is.
Ha a parlament arra szólítaná fel Barrosót, hogy vonja meg bizalmát valamelyik bizottsági tagtól, akkor a bizottság elnöke köteles komolyan mérlegelni, kéri-e a biztos lemondását. Ha nem, akkor a következő parlamenti ülésszakon a bizottság elnöke köteles megindokolni elutasító álláspontját.
Ha a parlament valamilyen területen uniós jogszabály megalkotását kezdeményezi, akkor a bizottság három hónapon belül köteles érdemi választ adni. A jogszabálytervezet előterjesztésére alapértelmezés szerint egy éve van a bizottságnak. Ha viszont a bizottság nem kíván jogszabálytervezetet alkotni a témában, akkor ezt részletesen meg kell indokolnia a parlament előtt.
A parlament a jövőben teljes körű tájékoztatást kap a bizottságtól a nemzetközi tárgyalások alakulásáról. Nemzetközi konferenciákon a bizottság megfigyelői jogállású helyet biztosít a parlament képviselőjének.